Vannak olyan országok, ahol egyáltalán nincs vasút, de melyik az az ország, amelyiknek a legrövidebb a vasúti hálózata?
A mindössze két darab 300 méteres vágányával a Vatikán rendelkezik a legkisebb vasúti hálózattal a világon. A vágányok a városállam falába vágott hatalmas elhúzható szárnyú kapukon lépnek be a Vatikán területére, ahol azonnal egy állomásra futnak be. XVI. Gergely pápa a vasutat még az ördög útjának tartotta, utódja, az 1846-ban pápává szentelt IX. Piusz azonban már egy Bologna és Ascona közötti vasútvonal megépítését rendelte el, de terveit keresztülhúzta Olaszország egyesítése. Az akkor még jóval nagyobb pápai államot elfoglalták az ország egyesítéséért küzdő csapatok, majd 1870-ben Rómába is bevonultak, csak a mai Vatikán területét hagyták meg a pápának. A Vatikán és az Olasz Királyság szembenállásának az 1929-ben megkötött lateráni szerződés vetett véget, amelyben részletesen szabályozták Olaszország és a Vatikán viszonyát. Ebben írták le, hogy az olasz vasúttársaság leágazást épít egy közelben futó vasútvonalról, amely a Vatikán falán nyitandó kapun át fut be a felépítendő állomásra. Az első vonat 1932 márciusában érkezett a pápai állam területére, de a végleges vasútügyi megállapodást a mindössze pár száz méteres vonal nemzetközi jellegére tekintettel csak hat hónappal később sikerült tető alá hozni. Az állomás melletti rakodóvágányt rendszeresen használták áruszállításra, a pompás állomásépületet azonban először 1962-ben vette igénybe az egyházfő, XXIII. János pápa ugyanis vasúton indult zarándoklatra Lorettóba és Assisibe. A vasúti áruszállítás visszaszorulásával ma már ritkán használják a vatikáni vágányokat, a pápák is ritkán ülnek vonatra, de néha előfordul, hogy vasúton érkező zarándokokat a vatikáni állomáson fogadják. Így történt legutóbb 2013 júniusában is, amikor Ferenc pápa vonattal érkező hátrányos helyzetí gyermekeket fogadott a Vatikán állomásán.
