A kutatók a kísérlettől azt várják, hogy kiderüljön, hogyan tudnak az emberek olyan eseményekre emlékezni, amik nem is történtek meg.
Az MIT neurológusa, Susumu Tonagawa úgy véli, az agy a felelős a hamis memóriáért. A kutató és csapata a neuronok egyenkénti manipulálásával hozott létre nem valós emlékeket az egerek agyában.
Tonagawa csapata az optogenetika neví technikát használta, amellyel képesek finomhangolni az agysejteket. Az egér hippokampuszában lévő sejteket módosították, ez az agyterület felelős az emlékek létrehozásáért, aktiválja a channelrhodopsin neví fehérje génjeit. Amikor a sejtekben benne van ez a fehérje, kék fénnyel aktiválhatóak. A kutatók úgy módosították a sejteket, hogy akkor is termelődjön a fehérje, ha az egér használja ezeket a sejteket,
A kísérlet során a kutatók betették az egeret egy kamrába, majd engedték, hogy felfedezze. Eközben a releváns memóriakódoló sejtek channelrhodopsint termeltek. A következő nap az állatot egy másik kamrába rakták, és apró elektrosokkot adtak neki, hogy bekódolják a félelemreakciót. Ugyanekkor megvilágították az agyát, hogy előjöjjenek az első kamráról szerzett emlékei – az agya ekkor összekapcsolta az elektrosokkot az első kamrával. A következő nap újra az első kamrába tették, ahol tipikus félelemreakciókat mutatott, pedig sosem sokkolták ott. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy sikerült hamis emléket ültetni az állat agyába. Úgy vélik az emberi agy is hasonlóképpen míködik, mivel folyamatosan aktív, ezért sok esetben kapcsolja össze az agyban lejátszódó képeket valós emlékekkel.
