Több mint 3500 élő szervezet DNS-ét mutatták ki azokból a vízmintákból, amelyeket az Antarktisz jégpáncélja alatt lévő Vosztok-tóból emeltek ki.
Orosz kutatók januárban fúrták meg a Vosztok vizét, és több mint 3400 méter mélységből vízmintákat hoztak felszínre. A mintákat 4 Celsius-fokra hítött, 5,25 százalékos hipokloridoldatba helyezték, majd háromszor egymás után desztillált vízzel mosták le, így távolítva el a jég külső részét. Ezután steril körülmények között megolvasztották a maradék jeget. A vizet megszírték, a DNS- és RNS-darabkákat centrifugálással kinyerték, majd a vizet visszafagyasztották.
Az alapos előkészületek után laboratóriumi elemzések 3507 élő szervezet DNS-ét mutatták ki, amelyek 94%-a baktérium. Ezen kívül találtak más egysejtí, illetve többsejtí organizmusokat, köztük gombákat is.
A mintákban talált baktériumok között vannak olyanok, amelyek megtalálhatók a halak, rákok, gyírísférgek emésztőrendszerében, ami azt jelezheti, hogy sokkal bonyolultabb életformák is létezhetnek a tó vizében. A tóból származó néhány baktérium genetikai állománya teljesen új a tudomány számára, feltehetőleg olyan fajoké lehet, amelyek a tó mélyében fejlődtek ki.
A Vosztokot 1994-ben fedezték fel orosz és brit kutatók, ez a legnagyobb az Antarktiszon eddig feltérképezett százötven jégalatti tó közül. 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles, helyenként csaknem négy kilométer vastagságú jégpáncél borítja. Feltételezések szerint a hatalmas édes vizí tó több mint 14 millió éve el van vágva a külvilágtól. Az orosz expedíció arról akart megbizonyosodni, hogy léteznek a tóban olyan ősi mikroorganizmusok, amelyek megélnek sötét és jeges környezetben is.
