A matematika Nobel-díjának számító kitüntetést május 22-én Oslóban veheti át a tudós.Szemerédi Endre az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének, valamint az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemnek a tudósa, akit idén március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal tüntettek ki.
A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelméletre és az ergodikus elméletre gyakorolt befolyása elismeréseként részesítették az Abel-díjban.
A díjbizottság közleményéből kiderül, hogy a magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át a 6 millió norvég korona (229 millió forint) pénzjutalommal járó elismerést.
Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Az ELTE Természettudományi Karán matematikusként végzett 1965-ben. Az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, később főmunkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.
Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégkutató és vendégprofesszor 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett.
Szemerédi Endre legjelentősebb eredményét 1975-ben érte el, amikor Erdős Pál és Turán Pál egyik sejtését bizonyította, amely szerint minden pozitív felső síríségí sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot.
Az Abel-díjat a norvég kormány alapította 2001-ben, és 2003-tól évente nemzetközi bizottság ítéli oda.
