Előkerült az eltíntnek vélt primitív csillagok első példánya

A korai univerzum maradványát fedezték fel amerikai asztronómusok, egy olyan csillagot, amely az ősrobbanás után keletkezett csillagok második nemzedékéhez tartozott.
A felfedezésről szóló tanulmány a Nature legújabb számában látott napvilágot.

A csillag, amely a tőlünk 290
ezer fényévnyíre található Sculptor-törpegalaxisban (Szobrász-csillagképben)
található, vegyi összetételét tekintve a Tejútrendszer legrégebbi csillagaihoz
hasonlít. Ez viszont arra utal, hogy galaxisunk korábbi életében átesett a
"kannibalizmus" korszakán, amikor a közelében lévő törpegalaxisok és
egyéb kozmikus építőanyagok "felfalásával" biztosította saját
növekedését – olvasható a ScieceDaily ( http://www.science.daily.com) címí
tudományos hírportálon.

"Ez a csillag majdnem
egyidős a világegyetemmel" – hangsúlyozta Anne Frebel, a
Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza, a tanulmány vezető
szerzője.

A törpegalaxisok
"mindössze" néhány milliárd csillagot birtokolnak, míg például a
Tejútrendszer több százmilliárdot. A csillagképek alulról építkező modellje
szerint a nagy galaxisok jelenlegi méretíket több milliárd év alatt érték el
azáltal, hogy bekebelezték kisebb szomszédjaikat.

"Galaxisuk fejlődésének
gyorsított felvételén láthatnánk, hogyan dongja azt körül a törpecsillagképek
raja, miként a méhek a kaptárt. Az idők folyamán ezek a galaxisok összefolytak,
csillagaik elkeveredtek, egy nagy kozmikus képződményben, a Tejútrendszerben
egyesülve" – magyarázta az asztronómus.

Mint kifejtette, amennyiben a
törpecsillagképek a nagyobb galaxisok építőkövei, azonos jellegí csillagokat
találunk mindkettőben. Különösen igaz ez az idős, fémben szegény csillagok
esetében. A csillagászatban fémnek számít minden olyan elem, amely nehezebb,
mint a hidrogén, vagy a hélium. A fémek a csillagfejlődés termékei, így a korai
Univerzumban ritka kincsnek számítottak. Következésképp, az öreg csillagok
"fémszegénységben szenvednek". Különösen fémszegények a Tejútrendszer
öreg csillagai, amelyek százezerszer kevesebbet tartalmaznak ezekből az
elemekből, mint a Napunk. Az elmúlt évtizedek során nem sikerült kimutatni a
törpegalaxisokban ilyen extrém "fémszegénységben" szenvedő csillagot.

Az eddig alkalmazott
módszerek azonban épp a legkevesebb fémet tartalmazó csillagokat nem észlelték.
A problémát Evan Kirby, a Kaliforniai Míszaki Egyetem, a Caltech csillagásza
oldotta meg: eljárásával egyszerre sok csillag fémtartamát lehet megállapítani.
&Iacutegy lehetővé vált a törpegalaxisok legkevesebb fémet tartalmazó csillagainak
felkutatása.

A Sculptor-galaxis csillagai
között volt egy igen halovány, az S1020549 katalógusjelí, amelyről a chilei Las
Campanas obszervatórium 6,5 méteres Magellan-Clay távcsövének segítségével
megállapították, hogy hatezerszer alacsonyabb a fémtartalma, mint a Napé és
5-ször kisebb, mint a törpegalaxisok bármely csillagáé. Megmérték az S1020549
magnézium-, kalcium-, titán- és vastartalmát: az összmennyiség és az egyes
fémek eloszlása a Tejútrendszer legidősebb csillagaira emlékeztetett. Ez az
első, megfigyeléseken alapuló bizonyítéka annak az elméletnek, hogy a galaxisok
törpecsillagképek bekebelezésével jöttek létre.

"Az S1020549 csillag
tanulmányozásával megérthetjük, hogy hogyan alakult ki galaxisunk. A jelek
szerint helyesnek bizonyult az a feltevés, hogy a Tejútrendszer sok
törpecsillagkép lerombolásával jött létre" – összegezte Josh Simon.