Ködös, poros, rejtőzködő kozmikus objektumokat kutat a NASA új csillagászati míholdja

A projekt 320 millió dollárba, azaz 56,8 milliárd forintba kerül.Féléves küldetése során a csillagászati míhold az egész égboltot körbepásztázza, infravörös sugárzást keresve – ezt az emberi szem számára észlelhetetlen fényt bocsátják ki a leghidegebb írobjektumok, amelyek fölött eddig "átsiklottak" a csupán a látható fényt érzékelő teleszkópok."Számításaink szerint sok aszteroidát, csillagot és galaxist találunk, de olyasmit is felfedezhetünk, amit jelenleg senki elképzelni sem tud" – hangsúlyozta Edward Wright, a Los Angeles-i székhelyí Kaliforniai Egyetem csillagásza, a projekt vezető kutatója.

Az asztronómusok reményei szerint a WISE révén nagy számban fedezhetnek fel úgynevezett barna törpéket, lassan, több százmillió év alatt kihílő égitesteket: a Napnál sokszorosan kisebb "gázlabdák" belsejében ugyanis nem játszódnak le olyan fúziós reakciók, amelyek a csillagokban energiát termelnek. A barna törpék optikailag láthatatlanok, mivel csupán infravörös fényt bocsátanak ki.

Feltételezések szerint barna törpék sokkal nagyobb számban fordulnak elő a környező univerzumban, mint csillagok. Közülük némely közelebb lehet a Földhöz, mint a legközelebbi ismert csillag, a Proxima Centauri, amely 4 millió fényévnyi távolságra van bolygónktól.

Az infravörös sugárzás áthatol a poron is, ennél fogva a WISE képes lesz "bekukkantani" a világegyetem legtávolabbi galaxisait borító sírí "ködfátyol" mögé. Itt rejtőzködhetnek az úgynevezett ultrafényes infravörös galaxisok, amelyek a tudósok feltételezése szerint "csillagkeltetőként" míködnek. Fényerejük milliárdszor erősebb, mint a Napé, ám többségük infravörös fényt bocsát ki.

A WISE a kutatók szerint a Föld háza táján is keresgél, ahol akár több száz új "szereplővel" gazdagíthatja a bolygónkhoz veszélyesen közel merészkedő ismert írobjektumok listáját.