A divatos autóhasználat szociológiai szempontból nem ritkán negatív formában jelenik meg s ekként is szemléljük, amikor mondjuk a nagy és drága luxusautókban kétes küllemí figurák tínnek fel, akik fittyet hánynak a közlekedés szabályainak, vagy ha a jómódú kismama hatalmas, emeletnyi magas terepjáróban viszi csemetéit az óvodába.
Az okok között kétségtelenül a magas ár is szerepet játszik, a nagy márkák luxus kivitelí kabriói valóban drágák, tegyük hozzá: értékarányosan. Az utóbbi időben azonban több autógyár is kisméretí és elérhető árú kabriót dobott a piacra – világméretí kampányok kíséretében bővítve a kínálatukat. Az Opel is előrukkolt egy meglepetéssel, a Corsa alvázra épített Tigra Twin Toppal, melynek bemutatása kapcsán eltínődhettünk a kabrióhasználat jelenségén is.
Carpe diem!
A kabrióban való autózás – a jómódon túl – egyfajta életérzés kinyilvánítása. Carpe diem!, ragadd meg a napot, ajánlotta Horatius az ókori Rómában máig is érvényesen, ugyanis a pillanatnyi örömök modern kiélvezéséhez a fogyasztói társadalom termékkínálata sokféle alkalmat nyújt. Például a nyitott autóban a természettel való kapcsolat intenzívebbé teszi a mozgást, közvetlenebbül érezzük a nap és a szél hatását, valamint a hőmérséklet-differenciákat. A nyitottság megnöveli a mozgás szabadságérzetét, s jobban érzékelhető a sebesség, a száguldás öröme. Az életérzés abban is megnyilvánul, hogy a kabrió vezetője és utasa megmutatja magát a nyitott autóban – leengedett tetővel városi forgalomban autózva a hölgyek divatbemutatót tartanak, színes fejkendőket és nyaksálakat kötnek, az urak is „macsósan” öltöznek, sportsapkával a fejükön.
A kabrióban megszínik az elrejtőzés lehetősége, a nyitott autóban ülő vezető a környezetétől nem zárkózik mereven el – jómódját és ízlését extrovertált módon megmutatja. A nyitott kabrió használata a bizalom sajátos megnyilvánulása a közlekedésben és a társadalmi mozgásban: a tulajdonos nem fél attól, hogy zárt tető nélkül autózik, hogy a nyitott autó belsejét mások tönkreteszik, vagy hogy megszólják (netán bántják) az autóhasználatért. Sok feltételnek kell tehát teljesülnie ahhoz, hogy a kabrióhasználat szélesebb körben is elterjedjen, mivel a nyitott autóban való közlekedés szociológiai jelenségében tükröződik a kor társadalmi valósága is. A kabriók tervezői optimisták, amikor úgy vélik, hogy nem a félelem, hanem a bizalom hatja át világunkat.
A belső külsővé válik
A kabrió esztétikai szempontból is figyelemre méltó jelenség. Azt gondolná az ember, kabriót úgy készítenek, hogy levágják a limuzin felső részét, az ablaksávot és tetőt – ekkor nyitottá válik az autó. A látszat azonban több szempontból is csal. Mindenekelőtt a nyitottság eltérő míszaki-biztonsági konstrukciót kíván. Tetőmerevítés hiányában meg kell oldani a csavarodási merevség problémáját különleges profilú, vastagabb lemezből készült küszöbökkel, ajtókkal – a biztonságot két, markánsan felfelé törő bukócső biztosítja –, az esővédő tető elrejtése és könnyí mozgathatósága is feladattá válik.
Design-esztétikailag a megoldandó probléma abban áll, hogy az autó külseje és belseje egyszerre látható, a belső külsővé válik, a külső pedig belsővé, s ez a formaalkotó elemek bizonyos átalakítását kívánja a míszaki megoldások mellett. Ugyanis, ha az autónak nincs látható teteje, tehát amikor nyitott, az intimitás, amit a zárt térben nyújt a belső kialakítás, egyszerre problematikussá válik. A nyitottság sokkal rusztikusabb, erőteljesebb formavilágot kíván meg, amikor a belső tér nyitottá válik, mondhatnánk, szabadtéri előadásra van szükség…
Ez az esztétikai jelenség más szempontból is érdekes, mert viszonylag ritka a használati tárgyak világában az olyan termék, ahol a külső mellett a belsőt is megmutatják (kihajló peremí üvegpoharak, szekreterek, felnyitható tetejí íróasztalok, üvegbúra alá tett régi állóórák). Általában az történik, hogy a külső megcsodálása után kerül sor a belső értékelésére, például egy iparmívészeti díszdoboz, vagy akár egy szép könyv kinyitásakor sorrend jön létre esztétikai szemléletünkben. A jármívek esetében módosul a kép, a hajóknál – úgy, mint a kabrióknál – a kabin nélküli megoldások egyszerre mutatják a külső és belső formát (ami nem jelenti azt, hogy esztétikai minőség tekintetében is létrejött a kettősség).
Az építészet mífajában is hasonló a helyzet, vagy kint vagyunk, vagy bent. Az épület körüljárható és belső tere van. A modern építészet mífajában néha előfordul a belső láttatása nagy üvegfelületek mögött, ahol az átláthatóság kelti azt az érzetet, hogy a külső átfordul a belső térbe (pl. Mies van der Rohe, Fransworth-ház). Ez a megoldás nem terjedt el, mivel
a transzparenciában a privát szféra nem valósulhat meg: kirakatban nem lehet lakni.Különös módon, egy sajátos esztétikai szituációban, az eredetileg mívészileg megformált épület pusztulásában, a rom esetében válik konkrétan a külső belsővé-, az entreiőr exterioriázálódik. Például a zsámbéki gótikus templomromnál egyszerre szemlélhetjük az épület töredékeit kívül és belül. A rom azonban nem céltudatos alakítás, csupán az épület véletlenszerí megbontása, ám így is megőrzi humanizált jellegét, elgondolkoztató esztétikai élményt nyújtva.Ez a kis mífaji kitérő is mutatja, hogy a külső és belső látványa, illetve láttatása sajátos, esztétikailag is megoldandó feladat, jól „feladja a leckét” azoknak a tervezőknek, akik az egyidejí kettősségnek formát kívánnak adni. Előre bocsátjuk, az Opel Tigra designerei sikeresen „vizsgáztak”…
Top design
A Tigra karosszériája a maga módján beszédes, a formatervezés eszközeivel vizuálisan felidézi a kabrióval kapcsolatos életérzést, a vidámságot, mozgalmasságot, dinamizmust. A tervezők ék alakúvá formálták az autó oldalnézetét, az első lámpáktól hátrafelé folyamatosan emelkedik az úgynevezett övvonal. Ez a befoglaló forma, ahogy szinte hasítja a levegőt, álló helyzetben is mozgalmasságot mutat. A sebesség ígéretét a részletek is sugallják, csupa villódzás minden felület. A karosszéria lemezein a fény kirajzolja a kontrasztos mintázási koncepciót, a felületeken látható élek, lemezosztások erőteljesen tagoltak, még a kocsi szimmetriatengelye is vizuálisan megjelenik a motorháztető plasztikáján. Optikailag feltínő forma a markáns küszöb, mely biztonságos látványt kelt a szemlélőben (felidézve a torziós merevséget).Elöl az ütközőn a kivágások karaktere antropomorfizáló, a lámpák és az alsó levegőbeömlő nyílások „mérgesen néznek”, mintha valaki összevonná a szemöldökét. Ez a formai agreszszivitás helyénvaló és nem túlzott, a karosszériában megjelenő érzelem összhangban áll a kabrió funkcióval.
Hátulról nézve is a körplasztikus formálásban felidéződik a temperamentum, mint egy atléta a startvonalon, úgy lapul az útra a Tigra – az „izmok feszülését” a karosszéria minden eleme, még a kidomborodó kerékkivágások is megjelenítik. Az autó piros színe tovább fokozza a hatást, valóban vérpezsdítő kis kocsi a Tigra Twin Top! Nyitott tetőnél, amikor egyszerre látható a belső és a külső, a kétüléses Tigra esztétikailag egységes képet mutat. Az ülések mögötti borulás-biztonsági acélprofil hullámzó vonala átvezet a belső tér felé, ahol a sportos ülések piros-fekete színben pompáznak. A míszerfal markánsan tagolt, a leolvasandó információk felett lendületes ívelésí, fényárnyékoló héjszerkezet húzódik. Az ajtókon is hasonlóan erőteljes formákat és színeket, alumínium fémbetéteket látunk – minden részlet mozgalmasságot sugall.
Szezám tárulj!
Csukott állapotban is tartogat az autó meglepetést. Az Opel Tigra konstrukciós fénypontja az újszerí, igényes tetőkonstrukció, amely elektrohidraulikusan, gombnyomásra míködik, 18 másodperc alatt ki-, illetve becsukható a kételemes, iker fémtető (twin top), melyet szabályosan elnyel a csomagtartó. Szinte hihetetlen, de ennek köbtartama nyitott állapotban (amikor a tető a csomagtartóban van) 250 liter, zárt állapotnál 440 liter, ami a kabrió mífajában valóban páratlan adat, és még mindig marad 70 liternyi tér az ülések mögött a pakkoknak. Bámulatosan kis helyre hajtogatódik össze a fémtető – a Tigra konstruktőrei értenek a csiki-csuki szerkezetekhez. Hogy a csomagtér befogadó képessége milyen szenzációsan nagy, összehasonlításként a Tigránál nagyobb Mercedes SLK sportkupé 208/300 literes csomagtérrel rendelkezik, s a tető csukása-nyitása három másodperccel hoszszabb időt vesz igénybe. A verseny
a literek és másodpercek világában is zajlik…
A formatervezők is sikeresen oldották meg a zárt változat külső látványát, a Tigra csukott tetővel ugrani készülő szöcskére emlékeztet, az autó vizuális dinamizmusa változatlanul megmarad a megváltozott befoglaló forma mellett. Zárt tetővel négy évszakos kabrió/kupévá változik az autó, ám ilyenkor fordul a kocka, mert vizuálisan zsúfolt látványt nyújt a belső tér, mivel az alacsony tető alatt továbbra is ott magaslik a bukókeret a többi markáns részformával együtt. Valamit, valamiért – a vizuális mozgalmasság fontosabb egy kabriónál, mint a zárt tér nyugodt látványa, intimitása. Másfelől nézve a kupévá való könnyed átalakítással elérhető időjárás-függetlenség a kabrió divat elterjedésének motorja, ezt mutatják az eladási statisztikák. Mondhatnánk: két autót vesz, aki a Tigra Twin Topot választja (négymillió forint körüli áron).
Élmény és teljesítmény
A Tigrát kétféle, 90 és 125 lóerős motorral kínálják. A nagyobbik változattal akár 204 km/óra sebességgel is lehet menni, a kisebbikkel „csak” 180-nal, de minek. Ugyanis nyitott autóval nem érdemes száguldozni, mert még a nagyobb kabriókban is a szél szabályosan „letépi az ember fejét”. Hiába építenek be szélterelőket, a sebesség növelésével éppen a kabriózás kellemes élménye veszik el a szélnyomás és zaj miatt. Az Opel mérnökei, igen bölcsen, nem motorizálták túl az autót, hanem olyan teljesítményt biztosítottak, mellyel megvalósítható a fürge mozgás, a könnyed manőverezés, a hirtelen gyorsulás biztonságos lehetősége.
A nyitott Tigra Twin Topban autózva egyébként már nyolcvan kilométernél is többnek véljük a sebességet, száznál pedig úgy tínik, repülni akar az autó, olyan intenzívvé válik a tempó érzete. Ám, ha valaki mégis gyorsan kíván hajtani, például hosszú autópálya meneteknél, ajánlatos ezt zárt tetővel tenni. (S még egy jó tanács: alagutak előtt a tetőt mindenképpen fel kell húzni, mert a többi autó zajának visszaverődése igen megterhelő a nyitott autóban utazóknak.)Az igazi élmény azonban a kabrióval való lassú autózás, tengerparton, vagy a hegyek között, amikor nyugodtan bámulhatjuk a tájat, élvezhetjük szabadságunkat – és a Tigrát. Mert elvileg lehet autózni az élvezet kedvéért is… §
