„Fattyaimból délceg nagyurak, Szajháimból hercegnők lettek,Végül nekem semmim sem maradt, kincstáramból mindent elcsentek.A II. Károly angol királyt megéneklő gúnyvers találóan mutatja be a XVII. század egyik leggálánsabb uralkodóját. Nem kevesebb mint 14 törvénytelen sarját ismerte el magáénak. Két fiát gróffá, hatot herceggé emelt, négy lányából pedig grófnőt kreált. Állítólag az udvar egyik orvosa azt javasolta Károlynak, hogy szerelmeskedés közben használja a juhbélből kialakított angol csuklyát, s e kezdetleges óvszer révén vessen gátat a további fattyak áradatának. A király azonban kényelmetlennek találta a módszert, s elutasította. Ráadásul – miután hitvese meddőnek bizonyult – éppen zabigyerekei révén mutathatta meg országnak-világnak, hogy az ő nemzőképessége tökéletes.
A világtörténelmet számtalan tehetséges vagy kevésbé tehetséges ember gazdagította cselekedeteivel, akik házasságon kívüli, azaz törvénytelen kapcsolatból születtek. Ezeknek a személyeknek általában sok megaláztatásban volt részük. Zabigyereknek, fattyúnak csúfolták őket, amely némelyekben agressziót, másokban makacsságot váltott ki, de mindenképpen szerették volna megmutatni a világnak, hogy semmivel sem kevesebbek, mint „törvényes” társaik. A következőkben nyomon követhetjük néhány Európában született, és híressé vált fattyú történetét.
Antik randik
A törvénytelen származás az ókorban súlyos megbélyegzéssel párosult. Mózes könyve alapján a fattyak és utódaik tíz nemzedékig ki voltak zárva a gyülekezetekből, atyai gondviselésre, neveltetésre és öröklésre sem formálhattak igényt. Athénban és más poliszokban a polgárjoggal bírók házasságon kívül vagy vegyes házasságokból született gyermekeit nothosznak nevezték. Periklész i. e. 451-ben megalkotott polgárjogi törvénye szerint kizárták őket az örökségből, és a népgyûlésen sem vehettek részt. Persze az ókorban is léteztek kiskapuk! A szigorú Periklész egyik fattyának maga adományozott polgárjogot, így az ifjú mentesült a kitaszítottságtól.
A balkézről született királyi sarjak élete mindig veszélyben forgott, hiszen a hatalomra vágyók bármikor felhasználhatták őket aljas céljaikra, és a törvényes utódok is féltették trónjukat mostohatestvéreiktől.
Nagy Sándor természetes fia, Heracles éppen csak megérte 18. születésnapját, amikor a makedón előkelők anyjával együtt meggyilkolták. Julius Caesar és Kleopátra egyiptomi királynő egyetlen gyermekének, Caesariónak is hasonló sors jutott osztályrészül. Bár édesanyja védőszárnyai alatt boldog gyermekkor várt rá Egyiptomban, sőt kikiáltották a „királyok királyának” is, később menekülnie kellett. Elvetemült tanítója azonban hazug ígéretekkel visszacsalta Alexandriába, ahol a magát Caesar egyedüli örökösének valló Octavianus meggyilkoltatta a tehetséges fiatalembert.
Ágyassági szerződés
A középkor első évszázadaiban, a népvándorlás civilizálatlan erkölcsi szokásainak örökségeként jelentősen javult a fattyak megítélése. Gyakori eset volt, hogy utólagos házasság révén törvényesítették a királyi ágyasok gyermekeit. A Karoling famíliában teljesen megszokottnak számítottak ezek az ivadékok. Heristali Pippin majordomus egyik ágyasa hozta világra Martell Károlyt, a későbbi híres arabverő hadvezért. Amikor fia, Kis Pippin megismerte a laoni gróf lányát, Nagylábú Bertát, a kis hölgy mindössze 15 nyarán volt túl. Ennek ellenére rögvest az udvarnagy szeretője lett, s 742-ben fiút szült neki a későbbi Nagy Károly személyében. Ekkor azonban még nem voltak házasok, így Károly öccse, Karlmann mindig is fattyúnak tekintette bátyját. A kettejük közti konfliktusnak csak a fiatalabb fiú korai halála vetett véget. Nagy Károly egész életében falta a nőket. Fattyú fiait általában egyházi rangokkal halmozta el, törvényes és törvénytelen lányait azonban egyaránt ágyassági szerződés keretében engedte át egy-egy előkelő úrnak.
Ebben a „dán módra kötött házasságban” a császár írásban lemondott leányáról egy nemes javára, aki a szüzesség fejében a nászéjszaka reggelén váltságdíjat fizetett apósának.
Így a hercegnők és ágyasok nem szülhettek legitim utódokat, akik a trón öröklését fenyegették volna.
Romantikus rugdalódzó
Ördög Róbert Normandia hercege sem idegenkedett az ágyassági szerződéstől. Amikor kastélya ablakából megpillantotta a helyi cserzővarga lányát, a szépséges Herlevát, rögtön ágyába csalogatta. A vonzó fiatal nő két gyermekkel ajándékozta meg az uralkodót, ám Herleva szépsége lassan elhervadt, és a herceg hozzáadta egyik vazallusához, gazdag hozományt biztosítva számára.
Róbert nemsokára elhunyt szentföldi zarándoklata során, és miután törvényes fia nem volt, Herleva fia, Vilmos jelentkezett az örökségért. A fiú élete – akit Európa-szerte csak fattyúként emlegettek – többször is veszélyben forgott. Sanyarú gyermekkora hozzájárulhatott romantikától mentes udvarlási szokásaihoz. Amikor ugyanis kiszemelte magának a flandriai gróf bájos lányát, és az akaratos hölgyike hallani sem akart a kétes származású Vilmossal való frigyről, a kérő meglehetősen eredeti módját választotta az udvarlásnak.
A templom előtt megleste jövendőbelijét, aztán se szó, se beszéd, agyba-főbe verte, rugdosta, amíg a lány pihegve bele nem egyezett, hogy elfogadja férjének. Megdöbbentőnek tûnhet, de házasságuk kivételesen boldognak bizonyult, nem is nagyon tudunk Vilmos félrelépéseiről. Amikor pedig 1066-ban csapataival legyőzte Angliát, a fattyú gúnynevet is hódítóra cserélhette.
Vilmos legkisebb fia, a későbbi I. (Jópap) Henrik sem számított az erény bajnokának, s nyilván a „jó pap holtig tanul” szellemében nemzett mintegy 20 törvénytelen csemetét, akiktől nem sajnálta a jövedelmező javadalmakat. Utódai rendíthetetlenül folytatták a családi hagyományt. II. Henrik ágyasaival számolatlanul nemzette a zabigyerekeket, akiket hitvese együtt neveltetett az udvarban a törvényes sarjakkal. Természetes ivadékai közül a beszédes nevû Hosszúkardú Vilmos Salisbury grófja lett. Ám Henrik törvényes örököse, Földnélküli János életében sem az önmegtartóztatás játszotta a főszerepet. Amilyen ütemben veszítette el a tengerentúli birtokait, olyan mértékben nemzette a királyi fattyakat. Talán innen kapta másik gúnynevét: Fakardú.
Testvér vagy test vér
A hispán félszigeten több alkalommal is véres polgárháború robbant ki a törvénytelen ivadékok miatt. VI. Alfonz kasztíliai király nagy botrányt kavart keresztény alattvalói körében, amikor a muzulmán sevillai emír egyik csinos rokonától gyermeke született. Hasonló nevû utóda, XI. Alfonz nyíltan együtt élt Leonor Nunez de Gómez udvarhölggyel, aki 10 gyermeket szült neki. A király rajongott fattyaiért, míg hitvesével és törvényes örökösével, Péterrel egyáltalán nem törődött, sőt megvetéssel kezelte őket. Amikor azonban az uralkodót elragadta a pestis, a herceg rögtön elfoglalta a trónt, és bosszút állt féltestvérein. Egyikük az uralkodó szeretőjének a lakosztályába menekült, és túszként karjaiba kapta Péter gőgicsélő lánykáját. Ám a király higgadtan kivette kezéből a gyermeket, s aztán maga mérte az első csapást féltestvérére. Később egy másik féltestvére, Trastamara Henrik gróf fogott fegyvert Kegyetlen Péter ellen.
1369-ben, a döntő ütközetben vereséget is mért rá, majd verekedést provokált vele, és a küzdelem alatt leszúrta a fegyvertelen Pétert. Henrik, a fattyú ezután új dinasztiát alapított Kasztíliában. Talán mondanunk sem kell, hogy fia sem adta alább, s legalább tucatnyi zabigyereket pottyantott kakukkfiókáknak a legelőkelőbb családok fészkeibe. A dinasztia egyik uralkodójáról, IV. (Tehetetlen) Henrikről az udvarban mindenki tudta, hogy impotens, ráadásul homoszexuális. Ezért hatalmas megdöbbenést váltott ki, amikor második hitvese, Portugália hercegnője 1462-ben lányt hozott a világra, Johannát. A jól értesültek egyik udvaronca „mesterkedését” gyanította a háttérben.
I. Péter portugál uralkodó még trónörökösként Ines de Castrót választotta szeretőjének. Kapcsolatukat bőséges gyermekáldás kísérte, ám a herceg apja rossz szemmel nézte ezt a románcot, s csatlósaival meggyilkoltatta a szépséges dámát. Öt évvel később a vigasztalhatatlan Péter azért folyamodott a pápához, hogy természetes sarjait törvényesíthesse. Krisztus földi helytartója azt a feltételt szabta, hogy ebben az esetben Inesnek megkoronázott királynévá kell válnia. Az uralkodó nem ismert lehetetlent.
Kiásatta egykori kedvese földi maradványait, díszes ruhákba öltöztette a csontvázat, s a székesegyházban a szokásos ceremóniának megfelelően megkoronáztatta.
Sok-sok véres háború után 1580-ban mégiscsak a távoli Svájc területéről származó Habsburgok alatt egyesült a félsziget.
Habsburg szoknyavadászok
A Habsburgok nemcsak kitûnő érdekházasságok révén jutottak egyre magasabbra és magasabbra, de számos szerelmi viszonnyal is megédesítették magánéletüket. V. Károly császár fiatalemberként genti nemes családnál vendégeskedett, s a jó falatok és zamatos bor mellett a házigazda lányát is megkóstolta. E futó viszonyból származott lánya, Pármai Margit, akit tíz évvel később elismert saját gyermekének. De még törődött, idős emberként sem állt ellen a női bájaknak. A csinos és fiatal regensburgi polgárlány, Barbara Blomberg egy fiúval ajándékozta meg, aki ugyan ötéves korában egy spanyol parasztcsaládhoz került, később mégis kora egyik leghíresebb hadvezére vált belőle.
II. Fülöp Don Juan d’Austria néven készségesen elismerte féltestvérét, és fejedelmi udvart rendeztetett be számára. Az ifjú kemény háborúkban megcsillantott tehetségével mutatta ki háláját. Az észak-afrikai kalózok megregulázása után a granadai mórok lázadását is elfojtotta. Igazi katonai sikerét azonban a hatalmas török hajóhad ellen érte el, amikor 1571-ben a Lepantói-öbölben a keresztény gályákat vezényelve fényes diadalt aratott az oszmánok felett. Ezután a spanyol uralkodó a németalföldi tartományok szabadságharcának megfékezését bízta rá. Amikor rövid betegség után 1578-ban elhunyt, sokan úgy gondolták, hogy sikereire féltékeny testvére mérgeztette meg őt.
A Habsburg-dinasztia egyik leginkább labilis tagjának a depressziós hajlamú II. Rudolf császár bizonyult. Az uralkodót három szenvedély hevítette: az alkímia, az asztrológia és a szex. Szokatlan helyet választott ki a „romantikus” pásztorórák lebonyolítására:
az istállóban, paripái között boldogította szíve hölgyeit, s élete végén elhatalmasodó üldözési mániája miatt gondosan meg is motozta őket, nehogy fegyvert rejtegessenek.
Az uralkodót hosszú viszony fûzte prágai antikváriusa törvénytelen lányához, a vonzó Katharina Stradához. Egyik fiuk, Don Carlos tisztként szolgált a harmincéves háborúban, azután Bécsben szóváltásba keveredett egy prostituálttal, s a vita hevében agyonverték. Az igazán világraszóló botrány, azonban Rudolf másik fiát, Don Julius Caesart sározta be. A fiatalember csehországi kastélyban éldegélt, és már korán kiütköztek rajta apja negatív vonásai. Vérbeli szoknyavadásszá serdült, gyakorta depresszióba zuhant, dühöngési rohamok törtek rá. Egyik őrjöngése alkalmával durván bántalmazta kedvesét, majd kihajította a toronyból. Elképesztő módon a lány túlélte a zuhanást, a császárfi azonban visszakövetelte megfélemlített szüleitől, akiknek esküvel ígérte meg, hogy többé nem árt neki. Néhány nappal később azonban bestiális és szadista módon megkínozta a szerencsétlent, s feldarabolta. Az uralkodó házi őrizetre ítélte hibbant ivadékát, s utasítására állítólag forró fürdőbe vonszolták az ifjút, ahol felvagdosták az ereit.
Magyar virtus
Magyarhon prûd királyai szívesebben titkolták házasságon kívüli kapcsolataikat, így balkézről való sarjaik egy-két kivételtől eltekintve jóformán semmiféle nyomot sem hagytak a történelem lapjain. Károly Róbert királyról teljes bizonyossággal tudható, hogy négy felesége ellenére is ki-kikacsintgatott néha a hitvesi nyoszolyából. Egyik természetes lányát a schwiednitzi herceg vezette oltár elé, unokáját maga a német császár választotta arájának. Amikor a rozgonyi csatában lelte halálát az uralkodó hûséges zászlótartója, Károly Róbert megvigasztalta a hadfi bájos lányát, aki kilenc hónappal később egy egészséges fiúgyermekkel ajándékozta meg. A király győri püspöknek tette meg törvénytelen ivadékát, Kálmánt. Az ifjú azonban nem elégedett meg a méltósággal, még a korona után is kinyújtotta a kezét, hogy fivére helyére lépjen. Néhány évi börtön azonban lecsillapította hatalom iránti olthatatlan szenvedélyét, s ájtatos egyházfőként fejezte be életét. Ha egy közrendû vagy köznemes jelentős karriert futott be, máris felröppent róla, hogy csakis egy uralkodó balkézről való gyermeke lehet.
Így Hunyadi Jánost is sokan Luxemburgi Zsigmond császár csemetéjének vélték. Corvin János esetében a pletykafészkeknek nem kellett a sötétben tapogatózniuk. Mátyás 1470-es bécsi látogatása alkalmával ismerte meg a steini osztrák polgár lányát, a szemrevaló Edeltok Barbarát. Nyomban udvarába hívatta, s nyíltan együtt is élt vele. Három esztendővel később viszonyukból született meg János, ám az anyának hamarosan vissza kellett térnie Ausztriába, mivel a király másodjára is megházasodott. A fiú azonban továbbra is az udvarban nevelkedett, immáron Szilágyi Erzsébet védőszárnyai alatt, s a jóságos nagyanya később minden vagyonát ráhagyta. Gyermekkori baleset következményeképp Mátyás fia sántított, ám kitûnő neveltetésben részesült, a pápa felmentette a törvénytelen sarjakat sújtó egyházi akadály alól, s beiktatták a győri püspökség kormányzójának. Az apja egyházfőnek szánta, de amikor szembesült azzal, hogy második hitvese meddő, már trónörökösnek kívánta megtenni. Ennek érdekében terjesztették el humanistái azt a legendát, hogy a Hunyadiak az előkelő római Corvinus nemzetségből származnak. Apja halála után azonban csak a délvidéki nemesség állt mellé, így le kellett mondania trónigényéről. Mindössze harminc múlt, amikor a török portyázókkal vívott csatározásban otthagyta a fogát.
Bíborban születtek
Már a nicaeai zsinat kimondta, hogy pappá szentelés után tilos a házasságkötés és a szexuális élet. Erre persze fittyet hánytak az egyház szolgái. A pálmát II. Alberik római herceg és szenátor természetes fia, Octavianus vitte el, aki hatalma révén elérte, hogy 18 esztendős korában XII. János néven elfoglalhassa a pápai trónt. Uralmát a krónikák erkölcsi fertőként ábrázolták. Az érdemdús fiatalember valóságos bordéllyá züllesztette a Lateránt. A vadászat és kockázás mellett a nőket hajkurászta, nővéreivel vérfertőző viszonyt folytatott, szeretőinek aranykelyheket, egyházi kegytárgyakat ajándékozott és apácákat gyalázott meg. Kétezer paripáját mandulával és boros fügével abrakoltatta.
Stílszerûen egy érzéki dáma ágyában múlt ki néhány évvel később, amikor a felszarvazott férj agyonütötte egy kalapáccsal.
VII. Gergely azonban szigorúan megkövetelte a cölibátust, így ettől kezdve még a pápák is csak titokban véthettek a harmadik főbûn ellen. Bár a természetes gyermekeket elvileg tilos volt pappá szentelni, az uralkodók többnyire könnyedén elérték, hogy zabigyerekeik zsíros jövedelmû püspökségekkel s néha-néha bíborosi kalappal vigasztalódjanak. A skót királyok fattyai a St. Andrews-i érsekséget tekintették afféle hitbizománynak, az aragón uralkodók pedig a zaragozai érsekséget utalták ki természetes fiaiknak. V. (Nagylelkû) János portugál király kivételesen nagy örömét lelte a kolostorok, klastromok alapításában. Alattvalói először azt hitték, hogy mindez a páratlan hitbuzgalom jele. Később azzal kellett szembesülniük, hogy az uralkodó az apácákkal való paráználkodásra használta ki az ájtatos órákat. Az egyik zárda nővérei három fiúval gyarapították a dinasztiát. Wolf Dietrich von Raitenau salzburgi érsekfejedelem ágyasával együtt 16 gyermeket neveltek fel a legnagyobb egyetértésben. Egy olasz festővel örökíttette meg kedvese portréját, aki a képen Mária Magdolnaként jelent meg.
Borgia-orgia
Több pápáról is elmondhatjuk, hogy nem vetették meg a női bájakat, s az sem riasztotta meg őket, ha hívőik mellett néhány zabigyereknek atyaságát is vállalniuk kellett. II. Pius diplomataként sokat utazgatott a világban, minden alkalmat kihasznált némi etyepetyére. Egy strasbourgi fogadóban házasságban élő angol asszonnyal szûrte össze a levet, az egyéjszakás kaland gyümölcse korán elhunyt fiúcska lett. VIII. Ince még üdvös nápolyi mûködése alatt vált apává. Ivadékait elismerte, ám az anyjuk személye mindenki előtt titok maradt. A pápa kedvence Franceschetto nevû magzata lett, aki élvhajhász, durva természetével, nyers modorával, fékezhetetlen játékszenvedélyével elborzasztotta a rómaiakat.
Néhány esztendővel később Rodrigo Borgia, aki a VI. Sándor nevet választotta, törvénytelen gyermekeivel népesítette be a Vatikánt. Első három és utolsó két csemetéjének anyja nem vált ismertté, de őket is magáénak vallotta a szentatya. Leghosszabb ideig Vanozza dei Cattanei bûvölte el Rodrigót, aki négy fattyúval gyarapította a famíliát. Kedvenc fiát, Juant Gandía hercegének tette meg, ám a szoknyavadász fiatalembert rejtélyes körülmények között meggyilkolták. A legnagyobb karriert azonban a magas, jóképû, egyetemen pallérozódott ivadéka, Cesare futotta be. Alig serdült fel, apja máris érsekké tette, de nápolyi küldetése során már a szoknyák után vetette magát. Az egyház történetében először ő mondott le bíborosi rangjáról, hogy oltár elé vezethesse a navarrai király unokahúgát. Cesare jelentős zsoldossereget toborzott, hogy álmát megvalósítva egyesítse Itáliát saját uralma alatt. Arcán selyemálarcot viselt, talán azért, hogy a szifilisz által okozott hegeket elrejtse. Gyakran elrabolta, megbecstelenítette mások hitveseit, nemegyszer az apjának kellett kiátkozással megfenyegetnie, hogy áldozatát elbocsássa. Apja halála után azonban hatalma egyik pillanatról a másikra összeomlott, s végül egy jelentéktelen csetepatéban fûbe harapott.
VII. Kelemen csemetéje, Alessandro Medici hivatalosan a pápa unokaöccseként szerepelt, ám mindenki sejtette, hogy a szentatya nemzette egy fekete szolgálólánnyal. Alessandrót egzotikus külseje és sötét bőre miatt csak a Mulatt becenéven emlegették. Apja Firenze hercegévé emelte, az ifjú azonban nem szolgált rá a bizalomra, tivornyázott, kolostorokat dúlt fel, nőket gyalázott meg, néhány év alatt három zabigyerekkel gyarapította a famíliát. Aztán egy mámoros karneváli hajnalon közeli rokona szúrta le a gyûlölt fiatalembert.
Reneszánsz vadhajtások
A reneszánszpápák mellett a korszak uralkodóit is magával ragadta a szexuális szabadosság. Kérkedtek a házasságon kívül nemzett gyermekeik számával, előnyös frigyekkel, adományokkal igyekeztek egyengetni jövőjüket. Néha persze kisebb balesetek is megtörténtek. III. Niccolo d’ Este Ferrara uralkodója arról értesült szolgáitól, hogy második hitvese és természetes fia túlságosan bizalmas kapcsolatba kerültek. Nem habozott, azonnal lefejeztette csemetéjét és hûtlen asszonyát is. Nem okozott nagy szívfájdalmat számára, hiszen addigra már 11 fattyúval büszkélkedhetett.
Bernabó Visconti Milánó fejedelme sem esett kétségbe attól, hogy nejétől nem születtek utódai, hiszen törvénytelen gyermekekkel bőségesen megáldotta az ég. Komoly összegeket fizetett lányai hozományaként aranyforintban, így aztán német hercegek kapkodtak a pénzzel nemesebb származásúvá varázsolt magzatai után, sőt még a ciprusi király sem vetette meg a dúsgazdag apóst. VI. (Ôrült) Károly francia király megháborodása után sem akart lemondani a szerelmeskedésről.
Hitvese kiválasztott egy fiatal burgundiai nemes hölgyet, aki 13 éven át viselte a királyné ruháit, melegítette az uralkodó ágyát, s az elmebeteg egy pillanatra sem ismerte fel a cserét.
Természetes lányukat vagyontalan lovag vezette oltár elé. A király ágyasát mindenki csak Kicsi Királynénak nevezte, s a hölgy hamarosan a trónörökös szórakoztatásáról is gondoskodott – nehogy kijöjjön a gyakorlatból –, aki hiába falta azonban a nőket, nem ért fel rokonával, Jó Fülöp burgundi herceggel: ő 25 természetes gyermeket hagyott maga után. A legenda szerint, amikor az Aranygyapjas rendet megalakította, az önmagának félretett példány nem gyapjúból készült, hanem flamand kedvese aranyló szeméremszőrzetéből.
Hárem Európa közepén
IV. Henrik francia királynak nemcsak Párizs ért meg egy misét, hanem az összes nő is, aki a közelébe került.
Az udvari etikettel azonban mit sem törődött. Az örökösen fokhagymaszagú lehelettel bíró uralkodó minden szívfájdalom nélkül számolt be első hitvesének zaftos szerelmi kalandjairól. És higgyék el, volt miről mesélnie! Ragaszkodott hozzá, hogy zabigyerekei és törvényes utódai együtt nevelkedjen az udvarban.
Gyakran meglátogatta utódait, de meglehetősen nehezen tudott eligazodni közöttük, ezért listát íratott gyermekei nevéről, édesanyjuk személyéről, életkorukról és kinézetükről. A lapot mindig a zsebében tartotta, hogy szükség esetén puskázhasson róla.
A francia udvari életet sokan próbálták lekoppintani a kortárs uralkodók közül. Erős Ágost szászválasztófejedelem és lengyel király azonban mindenkin túltett, ha a bujaságról volt szó. A legtöbb beszámoló szerint az év minden napján találkozhatott volna valamelyik zabigyerekével, ugyanis törvénytelen ivadékainak száma jócskán meghaladta a háromszázat. Az uralkodó valójában afféle háremet tartott, szeretői között német és lengyel arisztokrata dámák, francia színésznőcskék, szolgálólányok egyaránt feltûntek. A legegzotikusabb talán török rabnője, Fatima volt. A fejedelem majd kéttucat fia a hadseregben kezdte karrierjét, bár igazán sokra csak Szász Móric vitte a díszes gyülekezetből. A derék apa egy egész ezredet vásárolt fiának, s a csemete francia szolgálatban jutott egyre előbbre a ranglétrán, míg végül a marsallbotot is megkapta.
A Code Napóleon szerint a házasságon kívüli utód is örökölhetett szüleitől, ám kevesebbet kapott, mint a legitim gyermekek.A törvénykönyv névadója maga is testközelből ismerte a problémát. Napóleon császár majd kiugrott a bőréből, amikor az egyik udvarhölgy zabigyerekkel ajándékozta meg. A csemete születése ugyanis bizonyítékul szolgált arra, hogy többé senki sem kérdőjelezheti meg nemzőképességét. Biztos, ami biztos, azért ezt néhány
évvel később Lengyelországban is hitelesítette.
A Napóleon lengyel fiaként emlegetett Alexandre Walewski gróf később egészen különleges karriert futott be. Fiatalon elhagyta szülőföldjét, belépett az Idegenlégióba, s Algériában szolgált. Később a francia diplomáciai karban hasznosította tudását. III. Napóleon hercegi rangra emelte rokonát, majd szenátori címet is kapott. Az Akadémia tagjai sorába választotta, végül francia külügyminiszterré avanzsált.
A politika árvái
Azok a szerencsétlen, házasságon kívül világra jött gyerekek, akiknek nem adatott meg, hogy valamelyik királyi családba szülessenek, és kivételes tehetséggel sem áldotta meg őket a sors, sokszor a politikában kerestek kitörési lehetőséget. Ha elég ügyesen lavíroztak vagy kivételes szónoki képességgel bírtak, sokszor a csúcsra is felverekedhették magukat. A hasonló tulajdonságokkal bíró emberek nem ritkán erősen tekintélyelvû, populista nézetekkel bírnak.
A cseh kommunista államférfi, Klement Gottwald egy kis dél-morvaországi településen született egy szegény parasztasszony törvénytelen sarjaként. Asztalossegédből verekedte fel magát a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkári posztjáig. Lidércnyomásos uralma alatt mintegy kétszázezer politikai elítélt került börtönbe, munkatáborokba, önmagáról még egy várost is elnevezett. Alkoholizmusa és nemi betegsége miatt azonban hamar megromlott egészsége.
Kádár János édesanyja, Csermanek Borbála a Monarchia divatos üdülőhelyén, Abbáziában szolgált tanulatlan cselédlányként egy villában. Itt ismerte meg a sorkatonai szolgálatát teljesítő Krézinger Jánost, akitől 1912-ben fia született. A félárva Jancsikára keserû évek vártak. Vizet hordott, szemetet gyûjtött, cipőt pucolt. Az iskolában a legszegényebb diákok közé tartozott, gyakran társai gúnyolódásának céltáblája lett. Akaratos anyja még a magánéletébe is beleszólt. Kádár 1956-os hatalomra jutása után is megtartotta puritán életmódját, ám politikai ellenfelei iránt nem tanúsított könyörületet.
Latin-Amerikában is komoly kiszolgáltatottságot jelentett, ha valaki zabigyerekként látta meg a napvilágot.
A kubai Fidel Castro egy spanyol bevándorló és szakácsnője törvénytelen viszonyából, az argentin Evita pedig egy románc révén született. A nős argentin földbirtokos Juan Duarte egyik háztartási alkalmazottjával bonyolódott a románcba: a sanyarú gyermekkori emlékek mély nyomot hagytak Evitában, aki erős gyûlöletet érzett a felsőbb osztály iránt. Életét döntően megváltoztatta, amikor találkozott Perón ezredessel, akinek társa lett
a magánéletben és a politikában egyaránt. Jótékonysági akciói révén kivételesen népszerûvé vált, ám 1952-ben méhnyakrákban elhunyt. Testét bebalzsamozták, üvegkoporsóba helyezték, ravatalához három héten át szüntelenül áradtak tisztelői.
A bulvársajtó mindig is szívesen csámcsogott hírességek törvénytelen gyermekein. Így jutottak nyomára Francois Mitterand lányának, II. Albert belga király, a monacói herceg és Boris Becker teniszcsillag balkézről való sarjának is. Marco Fidel Suárez, a későbbi kolumbiai elnök is természetes gyermekként jött a világra. Amikor egy képviselőtársa az orra alá dörgölte törvénytelen származását, az államfő elegánsan vágott vissza: „Igaza van, uram, engem szerelemből nemzettek a szüleim, magát viszont kötelességből!” §
Híres pápafattyak
Név Szülők Tisztség
Cesare Borgia (1475–1507) VI. Sándor, Vanozza dei Cattanei bíboros, Valentinois hercege
Lucrezia Borgia (1480–1519) VI. Sándor, Vanozza dei Cattanei ferrarai hercegné
Pier Luigi Farnese (1503–1547) III. Pál, Silvia Ruffini Parma, Piacenza hercege
Franceschetto Cibó (1449–1519) VIII. Ince, ismeretlen anya Spoleto grófja
Juan Borgia (1476–1507) VI. Sándor, Vanozza dei Cattanei Gandía hercege
Felice della Rovere (1480–1536) II. Gyula, Lucrezia Normanni Bracciano hercegnéje
Giovanni Borgia (1498–1548) VI. Sándor, ismeretlen anya Camerino hercege
Constanza Farnese (1500–1545) III. Pál, Silvia Ruffini Bolsena hercegnője
Alessandro de Medici (1510–1537) VII. Kelemen, Simonetta Firenze hercege
Innocenzo del Monte (1532–1577) III. Gyula, ismeretlen anya bíboros
Giacomo Boncompagni (1548–1612) XIII. Gergely, Maddalena Carpi Vignola őrgrófja
Uralkodó fattyak
Név Szülők Uralkodása
I. (Nagy) Károly (742–814) Kis Pippin frank király, Laoni Berta császár: 800–814
I. (Hódító) Vilmos (1027–1087) Róbert Normandia hercege, Herleva angol király: 1066–1087
IV. (Szent) Kanut (1043–1086) II. Sven dán király, ismeretlen anya dán király: 1080–1086
II. (Trastamara) Henrik (1334–1379) XI. Alfonz Kasztlília királya, Leonor Nunez de Gómez Kasztília királya: 1369–1379
Francesco Sforza (1401–1466) Muzio Attendolo Sforza zsoldosvezér, Lucia da Torsano Milánó hercege: 1450–1466
Vitéz Mihály (1558–1601) Patrascu havasalföldi fejedelem, Theophana Havasalföld fejedelme: 1593–1601
Meiji (1582–1912) Komei japán császár, Nakayama Yoshiko Japán császár: 1867–1912
I. Arkhelaosz (?–i. e. 399) II. Perdikkasz makedón király, ismeretlen anya i. e. 413–399
Karintiai Arnulf (850–899) Karlomann bajor király, Liutswinda császár: 896–899
I. (Nyúllábú) Harald (1015–1040) II. (Nagy) Kanut angol király, Aefgifu angol király: 1037–1040
VII. Dávid (1215–1270) IV. György grúz király, ismeretlen anya grúz király: 1247–1270
Enzio (1224–1272) II. Frigyes császár, Adelaide Szardínia királya
Manfréd (1232–1266) II. Frigyes császár, Bianca Lanzia Szicília királya: 1254–1266
I. (Jóemlékezetû) János (1357–1433) I. Péter portugál király, Teresa Lourenco portugál király: 1385–1433
I. Ferdinánd (1423–1494) V. Alfonz nápolyi király, Margarita de Ixar Nápoly és Szicília királya:1458–1494
II. Jakab (1440–1473) II. János ciprusi király, patraszi Marietta Ciprus királya: 1463–1473
Petru Rares (1487–1546) III. István moldvai fejedelem, ismeretlen anya Moldva fejedelme:1527–1538, 1541–1546
Alessandro Medici (1510–1537) VII. Kelemen pápa, Simonetta Firenze hercege: 1531–1537
V. (Szász) János (?–1582) Petru Rares moldvai fejedelem, Katarina Weis Moldva fejedelme: 1579–1582
Hadvezér fattyak
Név Szülők Tisztség
Martell Károly (686–741) Heristali Pippin, Alpaida frank majordomus
Corvin János herceg (1473–1504) I. Mátyás magyar király, Edeltok Barbara horvát–szlavón bán
Francisco Pizarro (1475–1541) Gonzalo Pizarro, Maria Alonso Peru kormányzója
Don Juan d’ Austria (1545–1578) V. Károly császár, Blomberg Borbála Németalföld helytartója
Szász Móric gróf (1696–1750) II. Ágost lengyel király, Königsmark Auróra francia marsall
Julius Jacob von Haynau báró (1786–1853) IX. Vilmos hesseni választó, Ritter Róza osztrák táborszernagy
Thomas Beaufort Exeter hercege (1377–1426) John Lancaster hercege, Katherine de Swynford angol admirális
Jean Dunois gróf (Orléans-i Fattyú) (1402–1468) Orléansi Lajos, Madame de Cany francia marsall
James Stewart Moray earl (1531–1570) V. Jakab skót király, Margaret Douglas skót régens
Charles de Valois Angouleme hercege IX. Károly francia király, Marie de Touchet francia tábornagy
Don Juan d’ Austria ifj. (1629–1679) IV. Fülöp spanyol király, Maria Calderón Aragónia alkirálya
James Fitzjames Berwick hercege (1670–1734) II. Jakab angol király, Arabella Churchill francia marsall
Szász János György lovag (1704–1774) II. Ágost lengyel király, Ursula von Altenbockum szász tábornagy
Frederick William von Hessenstein (1735–1808) I. Frigyes svéd király, Hedvig Taube Pomeránia kormányzója
Thomas-Alexandre Dumas (1762–1806) Antoine-Alexandre Davy márki, Marie Dumas francia tábornok
Wilhelm Karl von Haynau (1779–1856) IX. Vilmos hesseni választó, Ritter Róza hesseni főparancsnok
Házasságon kívül született politikusok
Név Élete Szülei Tisztség
Alexandre Walewski gróf 1810–1868 I. Napóleon, Maria Walewska francia külügyminiszter
Klement Gottwald 1896–1953 dedicei parasztasszony, ismeretlen apa csehszlovák elnök
Kádár János 1912–1989 Krézinger János, Csermanek Borbála MSZMP-főtitkár
Maria Eva Duarte Perón 1919–1952 Juan Duarte, Juana Ibarguren argentin alelnök
Fidel Alejandro Castro Ruz 1926– Ángel Castro y Argiz, Lina Ruz González kubai elnök
Marco Fidel Suárez 1855–1927 Marco Suárez, mosónő Kolumbia elnöke
Raúl Castro Ruz 1931– Ángel Castro y Argiz, Lina Ruz González kubai alelnök
Nong Duc Manh 1940– Ho Si Minh, ismeretlen anya vietnami pártfőtitkár
Ljubov Jakovleva Brezsnyeva ?– Jakov Brezsnyev, ismeretlen anya polgárjogi aktivista
Természetes sarjak az egyházban
Név Szülők Rangja
Giulio de Medici (VII. Kelemen) (1478–1534) Giuliano de Medici, Fioretta D’ Antonio pápa 1523–1534
Remigius (VIII. sz.) Martell Károly majordomus, ismeretlen anya Rouen érseke 755–771
Drogo (801–855) Nagy Károly császár, Regina Metz püspöke 823–855
Octavianus (XII. János) (937–964) II. Alberik római herceg, ismeretlen anya pápa 955–964
Geoffroy (1152–1212) II. Henrik angol király, Ykenai York érseke
Pierre Charlot (1205–1249) II. Fülöp Ágost francia király, Marguerite D’ Arras Tours püspöke
Jan Volek (?–1351) II. Vencel cseh király, Katerina Olmütz püspöke
Anjou Kálmán (1317–1374) Károly Róbert magyar király, Gurke lánya Győr püspöke
Luxemburgi Miklós (1322–1358) Luxemburgi János cseh király, ismeretlen anya Aquileiai pátriárka
Henry Beaufort (1375–1447) János Lancaster hercege, Katherine Swynford Winchester püspöke, bíboros
Burgundiai János (XV. sz.) Félelemnélküli János burgundi herceg, ismeretlen anya Cambrai érseke 1439–1479
Don Juan de Aragón (1440–1475) II. János aragón király, ismeretlen anya Zaragoza érseke
Philippe de Viana (1449–1488) Vianai Károly navarrai király, ismeretlen anya Palermó érseke
Don Alonso de Aragón (1470–1520) II. Ferdinánd aragón király, ismeretlen anya Zaragoza érseke
Cesare Borgia (1475–1507) VI. Sándor pápa, Vannozza dei Cattanei valenciai érsek, bíboros
Alexander Stewart (1490–1513) IV. Jakab skót király, Marion Boyd st. andrewsi érsek
Ausztriai György (1505–1557) I. Miksa császár, ismeretlen anya Liége püspöke
Innocenzo del Monte (1532–1577) III. Gyula pápa, ismeretlen anya bíboros
José Braganza (1703–1756) II. Péter portugál király fia, ismeretlen anya bragai érsek
Gaspar Braganza (1716–1789) V. János portugál király, Madalena Máxima da Silva bragai érsek
Mûvész fattyak
Név Szülők Tevékenység
Giovanni Boccaccio (1313–1375) Boccaccio di Chellino, ismeretlen anya író
Leonardo da Vinci (1452–1519) Pietro da Vinci, Caterina festő, szobrász
Rotterdami Erasmus (1466–1536) Roger Gerard pap, Margaret író, teológus
Jean le Rond d’ Alembert (1717–1783) Louis-Camus Destouches, Claudine Guérin de Tencin filozófus, író
Alexandre Dumas ifj. (1824–1895) id. Alexandre Dumas, Marie-Catherine Labay író
Guillaume Apollinaire (1880–1918) Francesco Flugi d’Aspremont, Angelica Kostrowicki költő
Pedro Alfonso Barcelos grófja (1287–1354) I. Dénes portugál király, ismeretlen anya trubadúrköltő
Ikkjú (1377–1433) Go-Komatsu császár, ismeretlen anya buddhista filozófus, költő
Alexander Prokofjevics Borogyin (1833–1887) Luka Sz. Gedianov grúz fejedelem, Avdotja Antonovna zeneszerző
Sarah Bernhardt (1844–1923) Édouard Bernardt, Judith van Horn színésznő, filmszínésznő
Hunyady Sándor (1890–1942) Bródy Sándor, Hunyady Margit regény- és drámaíró
Híres mûvészek és tudósok törvénytelen sarjai
Név Születési éve Szülei Sorsa
Giovanni Petrarca 1337 Francesco Petrarca, ismeretlen ágyas fiatalon meghalt
Violante Boccaccio 1343 Giovanni Boccaccio, ravennai hölgy fiatalon meghalt
Virginia Galilei 1600 Galileo Galilei, Marina Gamba apáca lett
Jean Levasseur 1746 Jean-Jacques Rousseau, Thérése Levasseur lelencházba került, nyomorban halt meg
Elizabeth Medora Leigh 1814 George Byron, Augusta Byron szerelmi botrányok sorozata
Allegra Byron 1817 George Byron, Claire Clairmont kislányként tífuszban hunyt el
Benke Róza 1836 Laborfalvi Róza, Lendvay Márton szerelmi botrányok
Cosima Liszt 1837 Liszt Ferenc, Marie d’ Agoult Wagner, a zeneszerző hitvese lett
Maurice Bernhardt 1864 Sarah Bernhardt, Henri de Ligne herceg fiatalon meghalt
Paloma Picasso 1949 Pablo Picasso, Francoise Gillot híres ruhatervező lett
Damian Marley 1978 Bob Marley, Cindy Breakspeare 3-szoros Grammy-díjas reggae-zenész
Elisabeth Scarlett Jagger 1984 Mick Jagger, Jerry Hall híres modell, színésznő
