Megfejtették a szappanbuborékok kidurranásának titkát

A szappanbuborékokat körülvevő hártya egyre vékonyodik, majd kidurran: francia kutatók most kiderítették, hogy mi történik közvetlenül a buborék megsemmisülése előtt.Az Aix-Marseille Egyetem kutatói másodpercenként huszonötezer képet rögzíteni képes, nagysebességí kamerák segítségével kimutatták, hogy a szappanbuborék hártyája a kidurranás előtt "zászlóként lobog a szélben". Ez magyarázatot ad arra is, hogyan születnek a légkörben aeroszolok.

A fényképek elemzése azt a rejtélyt is megoldotta, hogy miért keletkeznek a kipukkanás előtt egy tizedmásodperccel a szappanbuborék felszínén barázdák, amelyek mentén végül elindul a kidurranás folyamata. Ennek oka a hártya és az azt körülvevő közeg, tehát a levegő instabilitása. A gyorsabban rezgő buborékhártya egyre fokozza ingamozgásait, ezzel pedig vastagsága helyenként eltérő lesz.

Bizonyítandó, hogy a rezgés a külső közeg eltérő sírísége miatt jön létre, a fizikusok olyan szappanbuborékokat is lefényképeztek, amelyek kén-hexafluoridos közegben pukkantak ki. Ez a gáz, amely ötször síríbb a levegőnél, lényegesen sebesebben idézte elő a buborék destabilizálódását, a kidurranás tehát jóval előbb következett be.

Az tehát, hogy milyen gyorsan pukkan ki a szappanbuborék, az őt körülvevő közeg síríségétől függ – írták a kutatók a Physical Review Letters címí szaklapban a Der Standard címí osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) szerint.

Ezzel rávilágítottak arra, hogy milyen érzékenyen reagálnak a folyékony falú tárgyak az őket körülvevő közegre. A felismerés az éghajlatkutatókat is érdekelheti: a légköri vízbuborékok kipukkanása után visszamaradó finom ködből lesz ugyanis a természetes aeroszolok nagy része, azok pedig jócskán kihatnak az éghajlatra, különös tekintettel a tengerek és a légkör kölcsönhatásaira.