“Messze látó tudomány” – megkezdődött a Magyar Tudomány íœnnepe

Lovász László elnök köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognití­v fejlődés és az újrahangolt agy cí­mű nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kí­náló programja, a Magyar Tudomány íœnnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakí­tó tudományos kutatások és technológiák számára kí­nál bemutatkozási lehetőséget.1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapí­tására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át egy 2003-ban elfogadott törvényben a Magyar Tudomány íœnnepének nyilvání­tották.
A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz változatos programot kí­náló eseménysorozat ünnepélyes megnyitóján Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az MTA Székházának Dí­sztermében egybegyűlteket. Széchenyi Istvánt idézve arra hí­vta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosí­tani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is.

Dí­játadók

A hagyományoknak megfelelően, a nyitóünnepségen több tudományos dí­jat adtak át. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút. A kitüntetést Gallé László, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék professor emeritusa, Kuszmann János, a kémiai tudomány doktora, az IVAX Gyógyszerkutató Intézet Kft. nyugalmazott tudományos tanácsadója, osztályvezetője, Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék professor emeritusa, Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlí­tó Gazdaságtan Tanszék professzora, Szederkényi Tibor, a földtudomány doktora, a Pécsi Egyetem Földtani Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, Szűcs István, a közgazdaság-tudomány doktora, a Szent István Egyetem professor emeritusa, valamint Voigt Vilmos, a néprajztudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Intézet Folklore Tanszék professor emeritusa kapta meg.
Az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesí­tményük jutalmazására a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által alapí­tott Szily Kálmán-dí­jat Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont titkárságvezetője vehette át Lovász Lászlótól.
A Nobel-dí­jas magyar fizikusról, Wigner Jenőről elnevezett, a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-dí­j kuratóriuma által odaí­télt dí­jat Zoletnik Sándor, az MTA Wigner Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a fizikai tudomány kandidátusa vehette át.
Hajós György, a kémiai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont professzor emeritusa kapta a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapí­tott Bruckner Győző-dí­jat.
A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-dí­jat megosztva Kónya Krisztinának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék adjunktusának és Mándi Attilának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék tudományos munkatársának í­télték.
A hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja, Pungor Ernő emlékének méltó megőrzéséhez hozzájáruló dí­jat Demeter ídám, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezető-helyettese vehette át.
Mezei István, okleveles gépészmérnök, a Magyar íllamvasutak nyugalmazott igazgatója kapta életműve elismeréseként a Mikó Imre-dí­jat, valamint a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapí­tvány Mikó Imre-emlékplakettjét. Az aktí­v szakember kategóriában megosztva í­télték oda az elismerést Jászberényi Attila okleveles villamosmérnöknek, a MíV-START műszaki főmunkatársának és Virág István hidászmérnöknek, a MíV Zrt. osztályvezetőjének.
Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók munkáját elismerő Akadémiai Szabadalmi Ní­vódí­jat Fried Miklós, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Fotonikai Kutatócsoportjának osztályvezetője, Vukics Krisztina gyógyszerkutató vegyészmérnök, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszerkémiai szerves szintetikus kutatólaboratóriumának osztályvezetője, valamint Zámboriné Németh Éva, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Gyógy- és Aromanövények Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára kapta megosztva.


A hangok hatalma

A Magyar Tudomány íœnnepe nyitóünnepségének zárásaként, egyúttal a hónap öt kiemelt eseménye közül elsőként Csépe Valéria pszichológus, akadémikus tartott előadást a hangok hatalmáról. A beszédet és a zenét közvetí­tő emberi környezetnek a megismerő folyamatokat és az agy fejlődését befolyásoló hatását vizsgálva betekintést nyújtott a témával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekbe, továbbá összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása még a jövő feladata.
A nyitóünnepséget követően 14.00 órakor Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke felavatta a Magyar Tudományos Akadémia Székházának történelmi emlékhellyé nyilvání­tását jelző sztélét.

Az MTíœ további programjainak részletes tájékoztatója a www.mta.hu/tudomanyunnep oldalon olvasható.