Növelheti az Alzheimer gyakoriságát a higiénia

A modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat az Alzheimer-kórnak az ipari országokban tapasztalt terjedése mögött – derült ki egy brit tanulmányból.

A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja 192 ország Alzheimer-kórra vonatkozó adatait vetette össze, és azt fedezte fel, hogy ahol jobbak a higiéniás körülmények és kevesebb a betegség, ott több az Alzheimer-kóros.
„A higiénia-hipotézis szerint a tisztább környezet összefügg bizonyos allergiák és autoimmun betegségek nagyobb kockázatával. &Uacutegy véljük, a listához most az Alzheimer-kórt is hozzáadhatjuk. Fontos, hogy előre jelezhető legyen, milyen terhet ró a világra a jövőben a betegség – különösen a fejlődő országokban, ahol javulóban vannak a közegészségügyi viszonyok” – mondta Molly Fox, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Mivel a jóléti államokban és a szegényebb országokban eltérő a születési ráta, a várható élettartam és a korösszetétel, ezért a tanulmány a különbségek figyelembevételével hasonlította össze az Alzheimer-kór esetszámait.
Az adatok összevetésének egyik szempontja az ivóvízellátás volt. Ahol mindenki hozzájut tiszta ivóvízhez, például Franciaországban és Nagy-Britanniában, ott az átlagnál kilenc százalékkal több Alzheimer-kóros volt. Az olyan országokban, ahol a lakosságnak alig a fele jut tiszta vízhez, jóval kevesebb esetet jegyeztek fel. Ahol kevesebb a fertőző betegség, ott 12 százalékkal több az Alzheimeres, mint az olyan helyeken, ahol nagy számban vannak jelen fertőző betegségek.
Azokban az országokban, ahol a lakosság nagyobb része városokban él, a várható élettartamtól függetlenül nagyobb százalékban fordul elő az Alzheimer-kór. Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy az Alzheimer-kór ritkábban fordul elő Latin-Amerikában, Kínában és Indiában, mint Európában.
James Pickett, a brit Alzheimer-kór Társaság vezető kutatója szerint a tanulmány ugyan figyelembe vette a várható élettartam különbségeit az egyes országok között, ám nem számolt azzal, hogy a fejlettebb államokban jobb a betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszere is, de számolni lehetett volna egyéb életmódbeli eltérésekkel, mint például a táplálkozás, az oktatás és az általában jobb egészségi állapot.
Manapság az Alzheimer-betegek több mint fele a fejlődő világban él, az előrejelzések szerint 2025-re 70 százalék fölé emelkedhet ez az arány.