Rovat

Kémek, kémelhárítók a II. világháborúban 1. rész

Mi a hírszerzés szerepe egy háborúban? Hogyan dolgoznak a kémek? Önmagában elegendő-e az, ha pontos és hiteles információkat továbbítanak? A sorozat első részében ezen kérdésekről olvashatunk, továbbá megismerkedhetünk Cicero, Sorge vagy éppen Dóra történetével.


A nagy bankrablás

Az 1942 szeptemberében a fővárost sújtó orosz bombázás hatására a budapestiek elkezdték értékeik menekítését. Az induló sorozat első részében a különböző bankok titkos páncéltermeiben elhelyezett kincsek sorsát ismerhetjük meg.

Decembertől eltűnt műkincsek nyomába eredünk!

Ameddig vissza tudunk nézni az időben, azt látjuk, hogy a hódító-megszálló hadseregek nem csupán pusztították, hanem ki is rabolták a legyőzöttet. Hamarosan induló sorozatunkban háborús műkincsrablások nyomába eredünk, szerzőnk Mravik László segítségével, aki 1988-ban lett a Nemzeti Galéria munkatársa és elsősorban a nyomtalanul eltűnt magyar műkincsek sorsát kutatta. Vajon miért szegényedett el igazából műkincsekben Magyarország? Kiderül a cikksorozatból!

Az orvoslás fejlődése a két világháború között

A két világháború közötti időszakban nemzetközi és magyar vonatkozásban is figyelemre méltó változások következtek be az egészségügyben. Az orvostudomány fejlődésének egyik alapját az erre az időpontra már körülbelül fél évszázados és az akkori fejlett világ különböző régióiban nem túl nagy eltérésekkel elfogadott közegészségügyi törvények képezték.

Az ókori Egyiptom Napóleonja

III. Thotmesz Menkheperré, a 18. dinasztia ötödik uralkodója kiváló katonai stratéga és rettenthetetlen harcos volt, a legyőzött ellenséggel szemben pedig határozott és kemény, ám soha nem szükségtelenül kegyetlen. A fáraót, akit az ókori Egyiptom legnagyobb hadvezérének tartanak, gyakran hasonlítják Napóleonhoz. Van azonban egy fontos különbség kettejük között: a krónikák szerint Thotmesz sohasem vesztett csatát.

Nyomozó teológusok – a középkori inkvizíció 1. rész

Ha középkor, akkor inkvizíció; ha középkori inkvizíció, akkor kínvallatás, boszorkányok és máglyahalál, Jeanne d'Arc és a templomosok, sok százezer vagy millió áldozat. Ezekkel a témákkal találkozhatunk például az interneten, és persze nagyon sok képpel kegyetlen kivégzésekről, furfangos kínzóeszközökről, fekete ruhába burkolózó, tébolyult tekintetű inkvizítorokról.

Gazdasági lobbik a Kádár-rendszerben 3.

Mi jut eszünkbe, ha Bissau-Guineáról, erről az apró afrikai országról hallunk? A gyarmatosítás? Az újkor egyik legnagyobb rabszolgapiaca? A polgárháborúk? Bármelyik gondolat helyénvaló lenne, de mi sokkal inkább korrupcióra, pénzmosásra és más gyanús üzelmekre gondolunk, amelyek ráadásul nem is a nyugat-afrikai országgal kapcsolatosak, hanem hazánkkal.

Gazdasági lobbik a Kádár-rendszerben 2. rész

Maffiaháború, amit titkosszolgálati csoportok vívnak illegális pénzforrások megszerzéséért. Adóparadicsomokban bejegyzett vállalatok, amelyeknek pénzügyi felügyeletét nagyjából senki sem látja el, és fantomcégek, amelyeket csak azért hoznak létre, hogy elfedjék az illegális pénzmozgás útját. A Kádár-rendszer kevésbé ismert oldala következik.

Csodás alkotások az őskorból - A világ legszebb barlangrajzai

Kőkorszaki elődeinket általában állatbőrbe öltözött, vad szőrmókoknak képzeljük, akik nem lehettek képesek kifinomult gondolkodásra, és nem birtokolhatták a művészi alkotóképesség adományát sem. A fennmaradt és nemritkán kalandos úton felfedezett ősi barlangrajzok és -festmények azonban nem erről árulkodnak.

Királynéból fáraó

Az ókori Egyiptom történetében megszokott volt, hogy a kiskorú uralkodó helyett az elhunyt fáraó felesége intézte az ország ügyeit. Hatszepszut azonban a dinasztia megszilárdítása érdekében teljes jogú uralkodótársa lett a fiatal III. Thotmesznek - mivel a mindenkori fáraó hímnemű volt, még saját női mivoltának háttérbe szorítását is vállalta.

„Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb” – A magyar citrom

Bacsó Péter Tanú című filmszatírájának szállóigévé vált poénjait máig generációk fújják kívülről, de azt kevesen tudják, hogy ezek a poénok nem a filmművészet alkalmazta groteszk módszerének szüleményei. Palasik Mária cikkében az 1950-es évekbeli magyarországi citrushonosítási kísérletekkel ismerkedhetünk meg.

Népirtás Örményországban

Bár az örmény holokauszt tényét ma már sok országban elismerik, Törökországban még mindig tagadják, hogy az Oszmán Birodalom vezetői az első világháború idején közel egymillió örmény lemészárlását szervezték meg. Úgy vélik, haláluk a háború következménye volt. Karsai László cikkéből kiderül, hogy több évszázad csalódásai, megaláztatásai vezettek az 1915-ös örmény népirtáshoz.

A Gyatlov-csoport rejtélyes halála

Három hónapig tartott az a hivatalos bűnügyi vizsgálat, amely az 1959. február elsején rejtélyes körülmények között elhunyt Gyatlov-csoport esetét volt hivatva felderíteni. Az állítólag 25 évre titkosított akták feloldása után, évről évre tudományos igényű tanulmányok jelennek meg az ismert tények alapján.

Bobby Fischer, a sakk fenegyereke

Kezdjük mindjárt az egyik legizgalmasabb kérdéssel, hogy valóban magyar származású volt-e Robert James Fischer, minden idők egyik legjobb sakkozója, a sakkozás 11. világbajnoka. A legújabb kutatások szerint igen.

A híres rózsakeresztesek

A 18. századi Európában a járványok és éhínségek ritkábbak lettek, a háborúk „civilizáltabbá", szervezettebbé váltak, az éghajlat felmelegedett, s megnövekedett a városok lakossága. Vagyis az élet biztonságosabbá vált - legalábbis egy szűk, művelt, gazdag, elegendő szabadidővel rendelkező, városban élő nemesi és polgári réteg számára. E réteg tagjai pedig egyre szívesebben töltötték idejüket klubokban, kávéházakban, szalonokban - valamint, ahogy Hahner Péter cikkéből is megtudhatjuk, titkos társaságokban.

Halál a hintaszékben – Az Abraham Lincoln elleni merényletek

150 évvel ezelőtt, 1865. április 14-én az Egyesült Államok fővárosa megbolygatott méhkaptár benyomását keltette. A zászlókkal feldíszített Washington utcáin mindenki a négy évig tartó véres polgárháború végét ünnepelte, és azt az embert éltették, akinek az elszántsága nélkül nem lehetett volna megakadályozni a fiatal ország kettészakadását. Senki sem sejtette, hogy Abraham Lincoln elnöknek ezek lesznek az utolsó órái.

Egy disszidens titkosszolga rejtélyes halála Bécsben

Az 1962. május 8-ról 9-re virradó hajnalon a Belügyminisztérium ügyeletére a hegyeshalmi közúti határátkelőről azt jelentették, hogy egy magát belügyi dolgozóként igazoló rendőr őrmester erőszakos úton határsértést követett el, és Ausztriába szökött. A disszidens, Lapusnyik Béla szökése és titokzatos halála mind a mai napig foglalkoztatja a sajtót, a közvéleményt és a kutatókat is.

Rejtélyes halál a hegyekben

A Gyatlov hegymászócsoport tagjai valószínűleg 1959. február elsejéről másodikára virradó éjjel haltak meg az Északi-Urál hegységben. Ma ezt a helyet Gyatlov-hágónak nevezik, az Igor Gyatlov által vezetett, kilenc hegymászóból álló csoport tragikus halálának emlékére. Ez önmagában még nem ad magyarázatot arra, hogy ez az eset miért vonta magára a kutatók, újságírók és politikusok figyelmét, hiszen a hegymászók körében a tragikus halál nem ritka.

Népirtás Német-Délnyugat-Afrikában

A gyarmatosító hatalmak kegyetlensége a bennszülöttekkel szemben ismert tény, a Német Császárság által a hererók ellen elkövetett mészárlás azonban véresebb volt a korábbiaknál.

Kik azok a szabadkőművesek?

A 18. században a szabadkőművességgel egy felvilágosult, emberbaráti elmélkedések és akciók céljával létrehozott szervezet született meg, amely antik, középkori, reneszánsz neoplatonista és felvilágosodás kori szimbólumokat és szertartásokat használt. Titkos ülésezéseik miatt azonban kezdettől gyanakodva tekintettek rájuk.

Korábbi cikkeink