Rovat

Mitől áll a homokvár?

A homok a leghasznosabb anyag a Földön az édesvíz után. Csodálatos és hihetetlenül sokszínű. Mindenütt jelen van, mégis szűkösek a készletek. Homok nélkül nincsenek épületek, utak, de nincs üveg sem, okostelefon és internet se. Homokot használnak a fémöntésnél, a víztisztításban és a kerámiaiparban. Homokból nyerik a szilíciumot a mikrochipek gyártásához. És persze nyáron a strand sem képzelhető el homokvár nélkül. Játsszunk most ezzel az anyaggal!

A Facebook titkai

Tanárok, influenszerek és hagyományos sztárok,  csodadoktorok és tudósok, oltásellenes aktivisták, titkosszolgák és terroristák igyekeznek a saját hasznukra fordítani. A felszínen azt tapasztaljuk, hogy néhány posztunk sikereket ér el, míg mások elvesznek a nagy információáramban. Egyes termékeket, tartalmakat felkap a Facebook, másokat kiköp. De az algoritmusok mélyén vajon milyen titkokat rejt az oldal?


Akik feltalálták a jövőt

„A legjobb módszer arra, hogyan jósoljuk meg a jövőt, az, ha mi találjuk föl." Ez a mondás - melyet azóta már sokaknak, köztük Steve Jobsnak is tulajdonítottak - eredetileg Alan Kaytől származik. És ha valaki, akkor Alan Kay valóban feltalálta a jövőt.

Az információ története 1. rész

Nap mint nap beszélünk róla, az egész világunkat behálózza, egyre nagyobb hatással van az életünkre, mégis, ha megkérdezné tőlünk valaki, hogy mit is jelent az a fogalom, hogy információ, nos, bajban lennénk a válasszal.

A Babington-összeesküvés

Minden idők legnagyobb kémmestere, Francis Walsingham embere, Thomas Phelippes, a 16. század egyik legjobb kódfejtője eredményesen fejtette meg az I. Erzsébet angol királynő életére törő katolikus összeesküvők rejtjeleit. Ez volt a világtörténelem egyik legnagyobb hatású fejtése. Ha nem történik meg, könnyen lehet, hogy Anglia később nem válik nagyhatalommá, a brit nemzetközösség és az anglikán egyházak szövetsége sem születik meg, és egészen másként alakul a történelem.

A szkütalé és a fésűs módszer

Évezredeken át királyok és királynők támaszkodtak birodalmaik irányításában a titkos hálózatokra. A rejtjelezők ott voltak a háttérben, lépten-nyomon szerepet játszottak a történelemben. Most olyan módszereket mutatok be, amelyekkel csintalan gyerekek akár az iskolapadban is játszhatnak, de valamikor csaták kimenetele, uralkodók sorsa, politikai cselszövések eredménye múlt rajtuk.

Puskaporos innovációk

Túlélőknek és leszármazottaiknak szívbemarkolóan fájdalmasak a világháború emlékei, de a vészkorszak - olykor gyilkos szándékból született - kutatási eredményei, fejlesztései ma is velünk élnek. Olyan innovációk, amelyeket ugyan katonai célra hoztak létre, de polgári mindennapjaink elengedhetetlen részeivé váltak. Az űrhajózáshoz szükséges rakétatechnika kifejlesztésével, jövőnk alakítóivá, az emberiség túlélésének segítőivé is váltak. E szerteágazó arzenálból a harmadik dimenziót érintő fejlesztésekből szemezgettünk Punka György repüléstörténeti szakíró segítségével.

A titok macskában van

Sorozatunk előző részében a kriptográfia és a szteganográfia közötti különbségeket tárgyaltuk. A kriptográfiát és a szteganográfiát gyakran együttesen alkalmazzák, előbb rejtjelezik az üzenetet, majd hogy az illetéktelenek dolgát még nehezebbé tegyék, elfedik a kommunikáció puszta tényét is.

Fraktálok mindenfelé

A gazdasági folyamatokat leíró grafikonoktól a természet alkotta formációkon át a káoszelméletig egyre több helyen bukkanunk fraktálokra. Mosóczi András segít eligazodni közöttük.

Viszlát, jelszavak!

Az átlagember utálja, a szakember pedig tudja, hogy alig ér valamit - ez nem más, mint a jelszó. Rosta Gábor cikkéből megtudhatjuk, hogy szerencsére rengeteg megoldás van arra, hogy végre szó szerint elfelejthessük a buta kódsorokat.

Az élet értelme

Ahogy egy kavics loccsanása a tavon önmagában jelentéktelennek tekinthető az emberi történelem színpadán, de egy nagyszerű költő számára egy magasabb létszintről áradó szépség kifejeződéseként tűnik fel, úgy tetteink kavicsloccsanása is egy még magasabb létszintben a messze ható szépség oldaláról mutatkozik meg.

Árulkodó számok

A különféle statisztikákban és könyvelésekben szereplő számsorok meglepő mintázatokat mutatnak. Segítségükkel felderíthetők egyes csalások, kiderülhet, hogy az adatokat kozmetikázták.

Velorex, a háromkerekű esőkabát

Autópótlónak született, majd rokkantkocsiként próbálták befuttatni, a receptre felírt bőregér végül a szocializmus nyomorának szimbóluma és egy szűk rajongói kör vágyának keserédes tárgya lett.

Internetszabályozás – Titkos háborúk

A Kockafejek című brit vígjátéksorozatban az egyik főszereplő, Roy szeretne megnézni egy éppen megszerzett kalóz-DVD-t. Ez sehol sem sikerül neki, végül a legalkalmasabbnak egy kannibál otthona bizonyul. Miután sikeresen megúszta, hogy megegyék, és végre átadná magát az illegálisan letöltött film nézésének a legjobb barátjával és a kannibállal együtt, rájuk tör a rendőrség. Itt jön a csavar. Nem az emberevőt veszik őrizetbe, hanem a két főszereplőt kalózkodás miatt.

Kísérletek plazmagömbbel

A mágikus plazmagömb közismert, partikon, szórakozóhelyeken régebben népszerű dekoráció volt. Látszólag egyszerű szerkezet, de a látványos fényeffektus igen összetett jelenségen alapul. Néhány érdekes kísérletet is el lehet végezni vele, amivel meglephetjük barátainkat.

Ismeretterjesztés felsőfokon

Mindinkább úgy tűnik, nem elég hatékony, így nem tartható az eddigi ismeretszerzési rendszer, mely a tipikus tanítási formákra, a tantermi jelenlétre, nyomtatott könyvekre és szigorú számonkérésre fekteti a hangsúlyt. Mind nagyobb igény mutatkozik az ötletek szabad terjesztésére, a tudomány-népszerűsítésre, az önálló, saját tempóban és érdeklődés szerint való tanulásra. Dr. Szűts Zoltán szerint a TED lehet a megoldás.

Forradalom a karunkon

Az okostelefonok és okostévék után 2015-ben egy új használati tárgynál kell megszoknunk az „okos" előtagot: az óráknál. Rosta Gábor szerint ez azonban igazából egy, az életünket átformáló forradalom következő lépése lesz.

Az idő, amit gondolunk róla, meg amit nem

Az időről egyrészt azt szoktuk hinni, hogy van benne valami titokzatos, de azért nem is lehetne alapjában más. Hiszen a józan ész számára is nyilvánvaló. Ilyenkor persze nem jut eszünkbe Einstein figyelmeztetése, hogy tudniillik a józan ész egyszerűen az érettségiig megtanult tudás.

Iskolai versenyen keresik a jövő hőseit

A fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdetnek középiskolásoknak. Célja, hogy megmutassa a fiataloknak a tudományok érdekes oldalait.

Megváltoztatható-e az időjárás?

Vajon befolyásolható-e mesterségesen az időjárás, vagy pusztán a természet szeszélyeit kell látnunk a rendkívüli események hátterében? Dr. Remes Péter repülőorvos cikke arról, hogy felhasználható-e az időjárás-manipuláció hadászati célokra, és bevetették-e már valaha is az „időjárásfegyvert".

Korábbi cikkeink