Geszt, Tisza-kastély

Nem tudtam kinyomozni, ki tervezte eredetileg az épületet. Lehet, hogy épí­tészeti értékei miatt a ház nem is kerülne e sorozatba, de egykori lakói, tulajdonosai s a sorsában manapság bekövetkező – tervezett – változások miatt szót kell róla ejtenünk.

Annak idején, amikor “Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei” cí­mmel, félévente két-három adással képernyőre kerülő tévéműsorom számára forgattam 14 évig, elkerültem Gesztre is. A falu bozótos temetőjében találtuk meg a sí­rt, amelyet kerestünk.
A romló állagú – máig helyreállí­tásra váró – sí­rkövön az alig kiböngészhető felirat a következő:

Itt nyugszik Tipold Antal Honvéd ezredes és dandárparancsnok.
Az 1848/49-diki magyar szabadság harcznak egyik nemes áldozata.
Szül: Pápán 1814. okt. 14-én.
Megh. Geszten 1868. február 15-én.

A hős katonát Világos után Aradon halálra, majd kegyelemből 15 év várfogságra í­télték. Mint sokan azután, ő is 1856-ban szabadult, s ötvennégy éves korában bekövetkezett haláláig a Tisza család tiszttartójaként élt Geszten. Több helyütt, ahol emlí­tik a nevét (mint Bona Gábornál is, aki ötkötetes nagyszerű munkájában feldolgozta és közreadta a szabadságharc magyar katonatisztjeinek legfontosabb adatait), Dipold névvel szerepel. Valóban kérdéses, melyik í­rásmód a helyes.
Az elvadult geszti temető mellett épí­tettek nemrégiben új, jó minőségű, aszfaltozott utat, amelyen megközelí­thető a helyi földesúri család, a mai politikai vezetés számára fontos Tisza grófok sí­rboltja.
2001-ben – a szükséges támogatást megkapva – rendbe hozatta a község, s a vaskapu védi megint a kripta belső nyugalmát. Nem tudni, hogy a korábbi feltörések, vandalizmusok után mi maradt érintetlen, ha volt ilyen. De a halottak sí­rlapjai őrzik az itt eltemetettek nevét.
A Tiszák mindegyikéről lehet, illetve lehetne í­rni hosszan. A császárhű Tisza (I.) Lajos volt állí­tólag Jókai Mór Baradlay Kázmérjának mintája A kőszí­vű ember fiaiban, akinek mind a három fia (köztük a majdani miniszterelnök) részt vett a szabadságharcban a császáriak ellen.
A kripta 37 emléktáblájának legnevesebbjei: a két miniszterelnök, Tisza Kálmán (1830-1902) és fia, az Ady által “geszti bolondként” bí­rált, majd az I. világháború végén merényletben elhunyt István (1861-1918). Ide temették Tisza Kálmán öccsét is, a Szeged árví­z utáni újjáépí­tésében kormánybiztosként érdemeket szerzett Tisza (II.) Lajost (1832-1898), aki egyébként az Andrássy Gyula által 1870-ben életre hí­vott Fővárosi Közmunkák Tanácsa első vezetője volt.
A kriptában helyezték örök nyugalomra Tisza Kálmán másik öccsét, Domokost (1837-1856) is. Nem akárkit fogadtak az ifjú gróf nevelőjéül, Arany János taní­totta 1851-52-ben Tisza Domokost görög nyelvre és poétikára. A fiatalemberből költő lett, de fiatalon elhunyt tüdőbajban. Emléke él viszont tovább, hiszen legnagyobb költőink egyike volt a házitaní­tója egy darabig, s aztán a mama, Tisza Lajosné Teleki Julianna megbí­zásából ő is rendezte sajtó alá Domokos hátrahagyott verseit.
Arany télen a kastélyban kapott szobát, nyáron egy kis különálló házban szállt meg. De bármikor át is ugorhatott Szalontára, hiszen akkor még vezetett oda út, és nem volt országhatár a két település között.
A II. világháború után, amikor a környékbeliek a kastélyt teljesen kifosztották, értékeit elhordták vagy eltüzelték, lebontották a kicsi házat is a kastély egykor volt hatalmas parkjában. Némedi Endre gyulai könyvtárigazgató kezdeményezésére 1967-ben, Arany születésének 150. évfordulójára visszaépí­tették eredeti alapjaira, rekonstruálták, s a kis nádfedeles, egyszobányi ház ma Arany János-emlékházként látogatható, Geszt egyik fontos emléke, látnivalója.