Csodás alkotások az őskorból – A világ legszebb barlangrajzai

Kőkorszaki elődeinket általában állatbőrbe öltözött, vad szőrmókoknak képzeljük, akik nem lehettek képesek kifinomult gondolkodásra, és nem birtokolhatták a művészi alkotóképesség adományát sem. A fennmaradt és nemritkán kalandos úton felfedezett ősi barlangrajzok és -festmények azonban nem erről árulkodnak.

A tizennyolc esztendős Marcel Ravidat 1940. szeptember 12-én érkezett életének egyik legfontosabb napjához. Barátai – Jacques Marsal, Georges Agnel és Simon Coencas -, továbbá egy Robot névre hallgató terrier kí­séretében, a délnyugat-franciaországi Montignac falu környékén kalandozva ugyanis olyan szenzációs felfedezés részese lehetett, amely mindörökre hí­ressé tette.

Az ősember sixtusi kápolnája

Ravidat és társai voltaképp egy mendemondákból ismert, titkos alagutat kerestek, amelyről úgy tudták, a Vézčre folyó alatt halad át, és a helyi kastélyhoz vezet, mellékágában pedig kincseket rejtettek el. Robot kutya minderről ugyan mit sem sejtett, de ezen a napon egy kidőlt fa helyén furcsa mélyedést talált, amelyet a fiúk is megvizsgáltak. És valóban kincset találtak – bár másfélét, mint amire számí­tottak.
A felfedezők először is köveket dobáltak a nyí­lásba, hogy megtudják, milyen mély lehet a föld alatti üreg. Végül úgy döntöttek, közelebbről is megnézik. Kissé kitágí­tották a lyukat, és egy 15 méter hosszú, cseppkövekkel borí­tott, rézsútos járaton át egy tágasabb barlangig ereszkedtek. Ott pedig hihetetlen látvány tárult eléjük: a falakat és a mennyezetet gyönyörű, szí­nes képek sokasága borí­totta, csupa életnagyságúnál méretesebb állatkép, melyek az olajlámpások hunyorgó fényében szinte megelevenedtek.
A fiúk ezután viszonylag könnyen kimásztak a szűk kürtőn át, majd titoktartási fogadalmat tettek, mivel szerettek volna további önálló expedí­ciókat indí­tani a barlangban. Másnap reggel már kötelet is vittek magukkal, í­gy lejuthattak egy további, mélyebben lévő szintig is. A harmadik napon viszont már nem tudták tovább tartani magukban a titkot, és megegyeztek, hogy mindegyikük elhozhatja öt-öt barátját, akik némi belépőt fizetve szintén megtekinthetik a föld alatt rejtőző festményeket. Innentől kezdve azonban nem volt megállás: csakhamar az egész falu népe sorban állt, hogy láthassa a különleges barlangot, melyet szépsége miatt nemegyszer ma is az ősember sixtusi kápolnájaként emlegetnek. A képek korát 15-17 ezer évesre becsülik.