Rész és egész – tudományos kalandozás az emberi gének és a növényi kórokozók világában

Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakí­tani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány íœnnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek, Palkovics László pedig az emberiség történelmét megváltoztató növényi kórokozók szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.

"A tudományos kutatások eredményei alapvetően befolyásolják az emberiség jelenét és jövőjét azáltal, hogy felelős válaszokat adnak a mindnyájunkat érintő, globális problémákra"
- hangoztatta köszöntőjében Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese. A genommal kapcsolatos kutatások legjelentősebb lépéseit felidézve arra hí­vta fel a figyelmet, hogy napjainkra a géndiagnosztika elérhető közelségbe helyezte a személyre szabott orvoslás gyakorlatának megvalósulását.

"A személyre szabott terápiának integrálnia kell az egyes egyének klinikumát, genetikáját, genomikáját, a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint a betegségek egyedi jellemzőit. Számolni kell az örökletes epigenetikai hatásokkal, az organizmus különböző szintjein létező és működő hálózatokkal: a genom környezetével is" - figyelmeztetett Barnabás Beáta, aki szerint a valódi sikerhez a rendszerbiológiai gondolkodás vezethet el. Hozzátette: a genetika tudománya a növényvilágot érintő betegségek elleni védekezésre is számos megoldást kí­nál. Példaként emlí­tette azokat a korszerű nemesí­tési és génsebészeti eljárásokat, amelyekkel a kutatók egyes betegségeknek ellenálló növényeket állí­thatnak elő.

Mit öröklünk és mit nem? Perspektí­va és realitás


"A biológiai kutatások szemlélete az elmúlt két évtizedben alaposan megváltozott: rendszerelvűvé vált. A bioinformatika robbanásszerű fejlődésével hatalmas adatmennyiségek, új módszerek és az összefüggések könnyebb felismerésének lehetősége segí­tik a kutatókat"
- adott betekintést a genetikusoknak a matematika és a számí­tástechnika eredményeit is felhasználó munkájába Falus András immunológus, molekuláris biológus, az MTA rendes tagja.

Mint azt előadásában kiemelte, a genomprogramok gyorsuló terjedése, az új eljárások egyre hatékonyabb, ugyanakkor mind olcsóbb megvalósí­tása eddig elképzelhetetlen mértékben megnövelte a genetikai/genomikai tudást. Egyre több ismeret áll rendelkezésünkre a betegségek genetikai hátteréről és megjelenési esélyeiről is, illetve azokról a külső tényezőkről, amelyek szintén befolyásolják a különböző egészségügyi problémák kialakulását. A gének aktivitását a környezet hatására az epigenetikai szabályozás módosí­tja: bekapcsolhatja, felerősí­theti, gyengí­theti, de akár ki is iktathatja.

"A magas vérnyomás megjelenése például részben öröklött tulajdonságokkal magyarázható, ugyanakkor az epigenetikai következményekkel járó környezeti hatásoknak is jelentős szerepük van a kialakulásában. Az öröklött biológiai jellegek érvényesülése szempontjából a táplálkozási szokások, a mozgás vagy a dohányzás mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdoní­tunk a mentális, pszichoszociális és meditatí­v, valamint szociológiai tényezőknek" - hangsúlyozta Falus András. Példaként emlí­tette annak fontosságát, hogyan tudja valaki az őt érő stresszt oldani, tud-e beszélgetni valakivel a problémáiról, vagy hogy milyen közösségben él.

Mindennek óriási jelentősége van a jövő orvosi módszerei szempontjából. Az akadémikus szerint a genomikai, a fizikai, a mentális és a kommunikációs tényezőknek a jövőben együtt kell érvényesülniük az egyre inkább meghatározóvá váló személyre szabott orvoslásban. "A komplex megközelí­tés és a nagy adathalmazokat kezelő bioinformatikai eljárások egy-egy közösségre, sőt akár személyre szabott védőoltások kifejlesztését teszik lehetővé. A genetikai adatok és az epigenetikai tényezők ismeretében pedig meg lehet majd jósolni egy adott gyógyszer várható mellékhatásait is " - emlí­tett két példát a jövő új lehetőségeire Falus András. Szerinte a tudomány jelenlegi eredményei az átlagember számára gyorsabban és olcsóbban kifejleszthető, hatékonyabb és biztonságosabb kezeléseket tesznek majd lehetővé.

Szubjektí­v növénykórtan. Kórokozók, melyek megváltoztatták az emberiség történelmét

A növényi kórokozók, vagyis az emberiség történelmét is megváltozató gombák, baktériumok és ví­rusok sokszí­nű világába kalauzolta el növénykórtani előadásában a hallgatókat Palkovics László kertészmérnök, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora. Kultúrtörténeti érdekességeket is felhozva tekintette át az ókori előzményekkel is bí­ró, de önálló tudományágként alig másfél évszázados múltra visszatekintő növénykórtan fejlődését.

"A humán kórokozókról, például a 14. század közepén Európában hatalmas járványt okozó baktériumról vagy az első világháborút követően körülbelül ötvenmillió ember halálát okozó spanyolnátha ví­rusáról közismert, hogy megváltoztatták az emberiség történelmét. A növényi kórokozókkal kapcsolatban ritkábban beszélünk ilyen hatásokról, pedig példa szép számmal akad"
- hangoztatta Palkovics László.

Mint elmondta, a 17. század utolsó harmadában London szinte a kávéházak városa volt. A brit fővárosban körülbelül 3000 kávézóban kí­nálták a forró feketét. A korabeli társasági és üzleti élet fórumainak szerepét is betöltő helyek és a kávézás történetében az jelentett drámai fordulatot, amikor a ceyloni kávécserjéket 1870 körül megtámadta a kávérozsdát okozó gombafaj. A kávétermesztés drasztikusan visszaesett, nem csupán a korábban Londont is ellátó Ceylonban, hanem Afrikában is. A termelés súlypontja fokozatosan átkerült Dél-Amerikába, a kávét nélkülözni kényszerülő angolok pedig áttértek a teára.

"Bár a növényi ví­rusokat csak mintegy száz éve fedezték fel, a mikrobiológia, a molekuláris biológia, a biotechnológia és az informatika robbanásszerű fejlődése szinte határtalan perspektí­vát nyitott a megismerés, a diagnosztika és az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén" - mondta Palkovics László. A jelentős eredményeket emlí­tve utalt arra, hogy 1965-ben előállí­tották az első mesterséges bakteriofágot, vagyis a baktériumokat fertőzni képes ví­rust, az első fertőzőképes növényi ví­rusklónt pedig 1984-ben készí­tették el.

"Ezzel elindult a növények és a ví­rusok együttélésének megismerési folyamata" - hangsúlyozta a felfedezés jelentőségét. A tudomány számára lehetővé vált például, hogy ví­ruseredetű örökí­tőanyagok növényi genomba való beépí­tésével ví­rusellenálló, rezisztens növényeket hozzanak létre, aminek fontos hatása lehet az emberiség élelmiszer-termelésére. A technológia fejlődésével pedig nem csupán a mennyiség, hanem a megtermelt növények minősége is tovább javulhat, hiszen már most is létezik például olyan, a géntechnológia felhasználásával előállí­tott növény, amellyel a Távol-Keleten a vitaminhiányt tudják kezelni.


Hozzászólások