Szerelem a bitófa árnyékában

Szabadság, szerelem. E két fogalom Petőfi óta szorosan összefonódik a magyar tudatban, nem véletlen, hogy korunk filmművészete is e „sablon" segítségével állított emléket eltiport ötvenhatos forradalmunknak. De ne higgyük, hogy mindez csak egy közhelyes fordulat az alkotók részéről. Valós tragédiákkal, megrázó emberi sorsokkal és könnyfakasztó szerelmi történetekkel találkozik a történész, ha a forradalom után keletkezett állambiztonsági anyagokat kutatja.

1956 októberének végén egy alig huszonéves fiatalember gyalogolt Vácról Budapest felé. Több mint három évet töltött börtönben néhány rendszerellenes kijelentés és három darab röpcédula miatt. Fiatal volt még és egy olyan korba született bele, amely bűnnek tekintette származását. Értelmiségi szülei hiába akarták fiukat taníttatni, a középiskolát kénytelen volt félbeszakítani. Dolgozni kellett, kenyeret keresni és nem lehetett szembemenni az ideológiába csomagolt butasággal: tudta, semmi esélye arra, hogy egyetemi felvételt nyerjen. Segédmunkásként dolgozott, és közben arról álm...

A teljes cikk az IPM 2014/10 számában olvasható, vagy regisztráció és online előfizetés után letölthető a weboldalunkról PDF formátumban.


Hozzászólások