Egy nevezetes huszárcsíny – Berlin megsarcolása

A porosz főváros elfoglalása és megsarcolása a hétéves háború legmerészebb haditette volt, amely Nagy Frigyes számára szégyent, Hadik András – Mária Terézia egyik legtehetségesebb tábornoka – számára pedig Európa-szerte dicsőséget hozott. Cikkünkből megismerhetik a híres huszárcsíny előzményeit és történetét.

A Habsburg Monarchia és a Porosz Királyság között 1756. augusztus 29-én kirobbant, Európában és Észak-Amerikában folyt, Winston Churchill által az első világháborúnak nevezett hétéves háború (1756-1763) második évében jelentős fordulat következett be. II. Frigyes porosz király jelentős sikereket kivívott serege felett a császári-királyi sereg a Prága melletti Kolínnál (1757. június 18.) fényes győzelmet aratott. A Habsburgok szövetségesei közül az oroszok benyomultak Poroszországba, ahol Groß-Jägerndorfnál legyőzték a porosz haderőt. Időközben a franciák megverték a poroszok oldalán harcoló hannoveri csapatokat, a Habsburgokat támogató svédek pedig betörtek Pomerániába. A hadihelyzet tehát 1757 szeptemberére II. Frigyes számára meglehetősen kritikussá vált. A porosz uralkodó, aki nem tartózkodott Berlinben, hanem Naumburgnál személyesen irányította összevont haderőit a Habsburg Monarchia és franciák elleni fronton, kénytelen volt királyságának legnagyobb részét az Elbától az Odera folyóig, így Brandenburg tartományt Berlinnel, a porosz fővárossal együtt magára hagyni. Ezzel együtt a Sziléziából Berlinbe vezető országút is katonai védelem nélkül maradt. A helyzet lehetőséget kínált a császári-királyi seregnek arra, hogy egy merész portyázással mélyen benyomulhasson a védtelen porosz területre. Ezt a svédek ismerték fel először, akik meggyőzték a monarchia hadseregének fővezérét, Lotharingiai Károly herceget egy ilyen katonai vállalkozás végrehajtására.


Hozzászólások