Ismeretterjesztés felsőfokon

Mindinkább úgy tűnik, nem elég hatékony, í­gy nem tartható az eddigi ismeretszerzési rendszer, mely a tipikus taní­tási formákra, a tantermi jelenlétre, nyomtatott könyvekre és szigorú számonkérésre fekteti a hangsúlyt. Mind nagyobb igény mutatkozik az ötletek szabad terjesztésére, a tudomány-népszerűsí­tésre, az önálló, saját tempóban és érdeklődés szerint való tanulásra. Dr. Szűts Zoltán szerint a TED lehet a megoldás.

A középiskolásoknak élményszerű tanulást nyújtó Khan Akadémia (IPM 2014/8.), illetve a jövő lehetséges (szabad)egyeteme, a MOOC (2014/11.) bemutatása után következzen most a tudás, az ötletek szabad megosztását hirdető, a YouTube-on is követhető nemzetközi konferenciasorozat, a TED bemutatása. Az online is nézhető tudományos és tudomány-népszerűsí­tő, gyakran mindennapi kérdéseket is tárgyaló előadások iránt olyan nagy lett az érdeklődés, hogy a TED-videók szerepelnek a világ legnagyobb fizetős videotékája, a Netflix kí­nálatában is.

Technology, entertainment, design – TED

Az utóbbi években munkám során az internetes tanulási környezettel foglalkozom, és a kutatás mellett fontosnak tartottam 4 szemeszteren keresztül szemináriumot vezetni a témában, mivel kí­váncsi voltam, hogy a hálózatok mai világában hogyan tanulnak az egyetemisták. Ennek keretében, a számonkérés részeként a hallgatók prezentálták azokat az internetoldalakat, számí­tógépes vagy okostelefonos programokat (szaknyelven atipikus tanulási formákat), melyek segí­tik őket a tudás megszerzésében. Meglepődve tapasztaltam, hogy többen is az ötletek és tudás népszerűsí­tését céljául kitűző nemzetközi tudományos közösséget, a TED-et mutatták be mint az ismeretszerzés egyik fontos forrását, érdeklődésüknek megfelelően más-más videókat vetí­tve. Hallgatóim közül mindenki egyetértett azonban abban, hogy az oktatás szerepe az, hogy felkeltse az érdeklődést egy-egy tudományterület vagy téma iránt. Ez pedig az oktatók szemszögéből szólva csak akkor valósul meg, ha érdekesen taní­tunk, és nem a számonkéréstől való félelem légkörét teremtjük meg. Hasonlóan fontos, hogy partnerként tekintsünk a hallgatókra, amit a TED is megtesz, hiszen eleve egy olyan környezetben, saját online felületén és a YouTube-on népszerűsí­ti a tudást, ahol a fiatalok sok időt töltenek. Olyan videomegosztó oldalon, melyhez pozití­v viszony fűzi őket, szemben a stresszes tanteremmel. Természetesen a TED nem tudja helyettesí­teni a hagyományos iskolai környezetet – nem is ez a feladata -, de egyrészt nyújt egyfajta pluszt, olyan témákat mutat be a világ vezető tudósai segí­tségével, melyek nem férnek be a tananyagba, másrészt könnyeddé és ezzel népszerűvé teszi a tanulást.
A TED nonprofit egyesületet 1984-ben alapí­tották, és három nagy téma köré szervezték az első konferenciát. Akkor még azt hitték, egyetlen eseményre korlátozódik a kezdeményezés. A három, látszólag egymástól távol eső téma a technológia, a szórakoztatás és a dizájn volt. Az elsőt akkor még (a számí­tógépes forradalom előtt) műszaki egyetemeken taní­tották hosszú, képletekben és számí­tásokban gazdag előadások keretében, a másodiknak az oktatásban nem tulajdoní­tottak szerepet, mí­g a harmadik a képzések szűk területére szorult. Az első konferencián bemutatták a SONY által kifejlesztett első CD-t, az új Apple Mac számí­tógépeket, részt vett rajta a hí­res matematikus Benoit Mandelbrot, illetve a digitális korszak egyik legfontosabb gondolkodója, Nicholas Negroponte is. Fontos megjegyezni, hogy a TED-konferencián a személyes jelenlét csak egy szűk elit részére biztosí­tott (ami számos kritikára ad okot), hiszen a rendszer meghí­vásos, és a szerencsések 6000 dollárt fizetnek, csak hogy a közönség soraiban ülhessenek. Mégis a TED-konferenciák indí­tották útnak a Wired magazint, és alapozták meg a világ legfontosabb médiakutató műhelyét az MIT-n.

A világtörténelemtől a szájdobolás művészetéig

A világháló megjelenésével, az online környezetben a három téma – tudomány, szórakozás és dizájn – egymásra talált, í­gy a közösségi tartalom-létrehozás és -megosztás korában mind többen kezdtek TED-videókat megosztani online. Ma a TED és az ernyője alá tartozó TEDx mintegy 100 nyelven, a tudománytól az üzleti életig, a jövő kihí­vásaitól az orvostudományig számtalan témát felölel. Egyaránt fontos helyet foglalnak el az előadások között a digitális újságí­rás kihí­vásai, a pszichés problémák, az emberi jogok, a világtörténelem, a vallás kérdései mellett a szájdobolás művészete, vagy éppen olyan triviálisnak tűnő kérdés, mint a papí­r törlőkendő megfelelő használata. (Az előadásból kiderül, milyen óriási mennyiségű erdő menthető meg, ha mindenki megtanulja, hogyan törölje szárazra a kezét csupán egy papí­r törlőkendő segí­tségével, ahelyett, hogy fél tucatot is kiránt.) Számos olyan téma tehát, mely a hagyományos iskolarendszer figyelmét elkerüli. Időközben megjelentek a TED-től némileg független, de annak ernyője alá tartozó események, a TEDx-konferenciák, melyeket Magyarországon is lehet látogatni. Ezek már ingyenes rendezvények. Ilyen volt a TEDx Danubia vagy Balaton. A TEDx-konferenciák az ingyenes TED-licenc alatt szabadon szervezhetők a megfelelő szabályok betartásával. A TED alapí­tóinak és működtetőinek szenvedélyes meggyőződése, hogy a jó ötletek képesek megváltoztatni az emberek hozzáállását, életét, és végső soron, talán szerénytelenség kijelenteni, de a világot is. Szándékuk a tudás és az ötletek szabad és minél szélesebb körben való terjesztése. Az elmúlt 30 évben a TED védnöksége alatt számtalan témát tárgyaltak, és igen kiszélesedett a jelenségek horizontja, melyeket bemutattak. Az alapok azonban nem változtak, megmaradt az előadók átütő lelkesedése, időnként a befogadó már úgy érzi, termékbemutatón vesz részt, vagy MLM-rendszerbe akarják beépí­teni. A TED esetében azonban ez a termék az ötlet, és mindenki ingyen kapja. Nem változott a mottó sem: Ideas Worth Spreading (Népszerűsí­tésre méltó ötletek). A legjobb és leglelkesebb porszí­vóügynökök rámenőségével előadott produkciók titka a gyakorolás. Az előadók nem spontán módon lépnek szí­npadra, hanem begyakorolják előadásukat rendezőkkel, mint egy darabban. Nincs szabadkozás, torokköszörülés, a lendületes kezdetet ugyanolyan lendületes folytatás követi.

Több mint tudomány-népszerűsí­tés

A szilí­cium-völgyi gyökerektől eltávolodva a TED a technológia mellett a tudomány, a kultúra és az oktatás témáit is felvállalva jutott el a jelenlegi kí­nálatig. Az előadások 2006-tól már élőben is követhetők online (a konferencián való fizikai részvételért továbbra is fizetni kell, ezzel is támogatható a kezdeményezés), de az előadások a későbbiekben is bármikor megnézhetők, letölthetők. TED-előadást tartott már Bill Clinton, az USA volt elnöke, Al Gore, az USA volt alelnöke, Gordon Brown, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, Richard Dawkins, Az önző gén í­rója, a memetika atyja, Bill Gates, Bono, a Google alapí­tói, Larry Page és Sergey Brin, Lawrence Lessing, a szabad kultúra atyja, James Cameron rendező, illetve számos Nobel-dí­jas, zenész és volt politikai fogoly is.
Jelenleg több mint 1700 TED-előadás nézhető online, és a nézettség 1 milliárd fölött van, hetente átlagban 7 új előadás kerül fel az oldalra. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy mí­g korábban nagyjából 800 ember gyűlt össze évente, hogy meghallgassa az előadásokat, most naponta millióan nézik meg őket online. Ahhoz, hogy minél többen megismerhessék a TED által népszerűsí­tett ötleteket, el kell érni azt a mintegy 4,5 milliárd embert, aki nem beszél angolul. így jött létre 2009-ben az Open Translation Project, mely a közösség, a felhasználók segí­tségével ma már mintegy 97 nyelven feliratozza az előadásokat, mindez 10 ezer önkéntes fordí­tó segí­tségével történik. A TED ernyője alatt működő TEDx-projekt még ennél is népszerűbb, 2014-ben több mint 30 000, mintegy 130 országban felvett TEDx-prezentáció volt megtekinthető online.
A TED sokkal több, mint tudomány-népszerűsí­tő portál. Az előadásokat végignézve kiderül, célja nem csupán a tudás átadása. A TED-előadásokból és -videókból világszerte tanulnak emberséget a nézők, megismerik a kreativitás fontosságát, felismerik, hogy milyen és miért fontos a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés. Egy TED-videó átlagban 18 perces. Ez a szám azért fontos, mert egy néző átlagban ennyi ideig tud egy helyben ülni és koncentrálni. A konferenciák nagy részén, melyeken előadok, átlagban 25 perc jut egy előadóra, és ezután jönnek a kérdések. De részt vettem olyan előadásokon is, melyeken mintegy másfél órán át, megállás nélkül egy témáról beszélt az előadó. Ennek következményeképpen már nem érdekelt többé az előadott téma.

Kritikák

Mielőtt azonban úgy gondolná bárki is, hogy a TED minden kérdésre választ ad, figyelembe kell venni a jelenség kritikáit is. A magas konferenciaköltségek miatt a TED-et elitistának tartják, mí­g a tárgyalt témákat megvizsgálva sokaknak feltűnik, hogy a sokszí­nűség valójában nem valósul meg. Előfordul ugyanis, hogy egyes előadásokat cenzúráznak. Ilyen volt az az eset, amikor a jövedelemkülönbségek ellen szóló beszédet egyszerűen kihagyták. Az előadó, Nick Hanauer, aki kockázatitőke-alapokat kezel, arról beszélt, hogy a gazdag cégtulajdonosok valójában nem teremtenek állásokat, í­gy magasabb adóval kell sújtani őket. (Ez a gondolat azóta mind több közgazdász szájából elhangzik egyébként az USA-ban.) Az előadást a közönség lelkesen fogadta, a szervezők azonban arra hivatkozva, hogy választási év van az USA-ban, egyszerűen nem tették ki az előadás videóját az oldalra. Más kritikák arról szólnak, hogy a TED mögött álló agytröszt egy világméretű elit oktatási intézményt akar létrehozni, egy új oktatási szuperbrandet, amilyen például a Harvard, és amire több mint 100 éve nem volt példa.