Az Unger-ház

A hivatásos műemlékvédő szakemberek nemzetközi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2014-ben Citrom-dí­jat adományozott a Budapest V. kerület, Múzeum körút 7. – Magyar utca 8–10. alatti háznak “a legeredményesebb műemlék-elhanyagolás, a karbantartás elmulasztása miatt”.

Ybl Miklós első Pesten megépült háza ez a két utcára nyí­ló épület. Már csak ezért is aktuális beszélni (í­rni) róla a Mester születésének bicentenáriumán.
De előbb egy kis helytörténet.
A mai Magyar utca az egykori pesti városfal vonalát követi, s nem is volt beépülve csak az egyik oldala, amikor még Stadtmauer Gasse-ként nevezték, vagyis még a fal nevét viselte a hatvan százalékban német ajkúak lakta Pesten. (A többi negyven százalék a magyar, rác, zsidó, tót, horvát, stb.)
A városfal elé – természetesen – belülről sem épí­thetett senki, különben az a várost védők számára megközelí­thetetlen lett volna egy esteleges külső támadás idején. Később a városfalat, valamennyi kapujával együtt – védelmi funkciójukat vesztve – le is bontották, vagy beépí­tették mind a két oldaláról. Ez utóbbi esetben maradhattak meg egyes darabjai, melyek ma a Múzeum körút páratlan és a Magyar utca páros oldalának udvaraiban, vagy házfalaiba beépülve (s azóta imitt-amott már feltárva, megtekinthetően) fennmaradtak.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa első feladatai között szerepelt a közterületnevek magyarí­tása, s ez még a városegyesí­tést előkészí­tő évben, 1872-ben meg is történt. Ekkor lett Magyar utca az Unger Gasséból. És egyben ez a leghí­resebb pesti félrefordí­tás: az utca névadása ugyanis nem a német Ungar (magyar) szóból származik, hanem az itt tulajdonos Unger családnévből. Erről sokan í­rtak, megtalálható a legfrissebb utcanévlexikonban is (Budapesti utcanevek A-Z), de a történet legrészletesebben – talán nem véletlenül – dr. Unger Emil és Magyar Zoltán: Ungerék a Magyar utcában cí­mű cikkében olvasható (Budapest 1982/4.).