Teokrata uralkodók a világ tetején – A dalai lámák története

A 14. dalai láma médiában való állandó jelenlétének köszönhetően ma már szinte mindenki előtt ismert, hogy létezik egy buddhista láma. Sokak számára úgy tűnhet, hogy ez a kifejezés egy személyt jelöl, ez azonban távol áll a valóságtól.

A dalai lámák több évszázada fennálló intézményt testesí­tenek meg, mely napjainkra az egyetemes buddhista vallás egyik mindenki által ismert jelképévé vált. Ez a cí­m szűkebb értelemben véve a tibeti buddhizmushoz kapcsolódik, és Európából tekintve a vallásra úgy tűnhet, mintha ez a tisztség egy ősi tibeti intézmény lenne. Valójában a buddhizmus tibeti megjelenése után csaknem ezer évvel létrejött pozí­cióról van szó. A tibeti főlámát körülvevő nyilvánosság miatt azt gondolhatnánk, hogy a mindenkori dalai láma az egyetemes buddhista egyház legfőbb vezetője, ez azonban két okból sem igaz. Egyrészt a buddhizmusban nem alakult ki olyan hierarchizált egyházi szervezet, mint akár például a katolikus egyházban, í­gy nem lehetséges annak egyszemélyes vezetése sem. Másrészt a dalai lámát valóban övezi a buddhisták és napjainkban közéleti szerepének köszönhetően nem csak a buddhista hí­vek egyetemes tisztelete, ez azonban nem a pozí­ciónak, hanem a gyakorló szerzetesnek szól. Tibeten kí­vül ugyanis csak az újraszületett lámák egyikeként tekintenek rá.

A dalai lámák létezésük óta fontos és Belső-ízsia tekintetében gyakran meghatározó szereplői a történelemnek. Ahogyan a buddhizmus belső-ázsiai elterjedése sem vonatkoztatható el a politikai céloktól, úgy a tibeti buddhizmusnak ez a legismertebb intézménye is számos tekintetben hordoz politikai jelleget. A tisztség kialakulása is ízsia egy jellegzetes történelmi korszakához köthető, ahogyan a cí­m birtokosai közül sokan maguk is képesek voltak alakí­tani, befolyásolni a térségben zajló eseményeket.