Az előzetesen már elfogadott határozatot még jóvá kell hagyni a CITES augusztus 28-i ülésén is, ezután 30 nappal léphet majd életbe a szigorított zsiráfvédelmi előírás.

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) országai augusztus 22-én megszavazták a faj besorolását az egyezmény II. függeléke alá. Ez a függelék olyan fajokat sorol fel, amiket ugyan veszélyeztet a nagyméretű kereskedelem, de állományuk ma még nincsen kritikus helyzetben. A függelék szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet: egy tudományos állapotfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség, azaz exportkvóta erejéig kerülhetnek engedélyekkel kereskedelmi forgalomba.

106 ország a genfi szavazáson támogatta a határozatot, 21 ellene szavazott, hét ország képviselői pedig tartózkodtak. A döntés értelmében nem tiltják be teljes mértékben a zsiráfok csontjaival, húsával, bőrével és a belőle készült tárgyakkal való kereskedelmet, azonban jelentős mértékben korlátozzák azt.
Mivel igen sokan ismerik a zsiráfokat, ezért a legtöbb embernek eszébe sem jutna, hogy a kihalás veszélyeztetné őket, azonban a vadon élő egyedek száma mindössze 97 ezer, ami az 1985-ös adatokhoz képest közel 40%-os csökkenést jelent.

Természetesen nem minden ország fogadta lelkesen a határozatot, köztük Tanzánia, Botswana és Dél-Afrika, akik nem látják, hogy probléma lenne a zsiráfpopulációval, hiszen az ott élő állatok hagyományosan is erős védelmet élveztek. Azonban a nyugat-, közép-, és dél-afrikai országok támogatták a besorolást, hisz azokon a területeken jelentősen lecsökkent a szaporulat, bár ez részben a zsiráfok élőhelyének szűkülésének tudható be.



A témában számos magyar és külföldi hírportálon megjelent cikk.