Bűn és bűnhődés a Szovjetunióban

A Szovjetunió hét évtizedes fennállása alatt a legritkábban szivárgott ki információ a rendszer ellen lázadó kevesekről. Sokan nem tudják például, hogy az 1950-es évek második felében több ezer szovjet állampolgár került bíróság elé, majd a gulág koncentrációs táboraiba az 1956. októberi magyar forradalom iránt nyilvánított rokonszenve miatt.

A megfélemlített, rendőri retorzióktól fenyegetett, atomizált szovjet társadalomban a szembenállás nemegyszer groteszk egyéni lázadásokban nyilvánult meg. Kemerovo városában például valaki egy veréb lábára erősített röplapon közölte a világgal, hogy a szovjethatalmat meg kell dönteni. Egy hatvanéves sztálingrádi matematikatanár viszont hét - többek között a külügyminisztériumnak, a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézetnek és az Izvesztyijának, vagyis a hatalom talán legfontosabb intézményeinek címzett - levélben fejtette ki, hogy „a kommunizmus soha, sehol nem...

A teljes cikk az IPM 2015/2 számában olvasható, vagy regisztráció és online előfizetés után letölthető a weboldalunkról PDF formátumban.


Hozzászólások