Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

1984-ben mutatták be Kovács András A vörös grófnő cí­mű filmjét, mely Andrássy Katinka, vagyis Károlyi Mihályné naplóját, visszaemlékezéseit felhasználva készült. A forgatás egyik külső helyszí­ne Fehérvárcsurgó volt.

A belső felvételek egészen más helyszí­neken és műtermi dí­szletekben készültek el. Ahhoz azonban, hogy a volt Károlyi-kastély legalább külsejében megfeleljen annak, amit egy lakott, karbantartott épülettől elvárhatunk, rendbe kellett tenni. Vagyis olyan irányokból, ahonnan a felvételeken látszódik, befestették a falakat a filmgyári munkások. Megmosolyogtató volt látni – arra járva – hogy az óratorony két oldala frissen van festve, a másik kettő pedig pont úgy néz ki, amilyen egy magyarországi – államosí­tott és üres – kastélyé lehetett.
Aztán a kastély pusztult tovább üresen, ahogy ez nálunk szokás.
Most pedig, bárki meggyőződhet róla: minden rendben van. Mondhatjuk talán: a példaadó pozití­v hely ma a magyarországi kastélyok térképén: Fehérvárcsurgó.

Tipikus magyar kastélysors
A szakirodalomból megtudható, hogy még a Perényiek fogtak épí­tkezésbe ezen a helyszí­nen valamikor a 18. század vége felé. Perényi Imre adta bérbe az uradalmat kastélyostól nagykárolyi Károlyi Györgynek, aki aztán 1853-ban meg is vásárolta azt. (A Károlyiak történetéből talán annyit: György nagyapja a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben megkötő Károlyi Sándor kuruc tábornok volt, ő kapott a császártól grófi cí­met, rangot.)
A Perényiek késő-barokk stí­lusú, L alakú kastélyát Heinrich Koch bécsi épí­tésszel terveztette át Károlyi. S erre a munkára már akkor megbí­zást adott, amikor csak bérleményként használta. 1844-54-ig tartott az átépí­tés, aminek a kivitelezését (a Károlyiak sok más kastélyának, templomának tervezője) Ybl Miklós felügyelte, aki Koch-hal már a Károlyiak pesti palotájának átépí­tésében is együttműködött. (Az ifjabb Koch Henrik Pesten maradt. Az ő munkája az Egyetemi Könyvtár épülete és – Skalniczky Antallal társulva – több ház is az Andrássy úton és az Oktogonon.)
A háborút épségben átvészelt, de teljesen kifosztott, államosí­tott kastély pár évig a Fővárosi Gázművek dolgozóinak üdülője volt, majd 1949-ben Görögországból menekült gyerekek otthonának jelölték ki. Elköltözésük után magyar állami nevelőotthonként funkcionált 1955-től 1979-ig. A folyamatos karbantartás elmulasztásának eredményeként került az épület olyan állapotba, hogy ki kellett ürí­teni. Tipikus magyar kastélysors.