Mélyütés (Southpaw)

Íme, a remek példa arra, amikor az elhivatottság képes megmenteni az elcsépelt alapanyagot.

Ezúttal a Kiképzés, a Brooklyn mélyén, az Orvlövész és A védelmező direktora, Antoine Fuqua szerettett volna bevinni egy masszív gyomrost közönségének, egyszersmind kihasználni a filmes díjak szempontjából sem közömbös és rendkívül hálás sportzsánert, a bokszfilmet. Felsorolni is nehéz azon mozgóképeket, melyek e műfajban fogantak, jöttek és győztek, öv helyett azonban aranyszobrocskákkal tértek haza (pl. Rocky, Dühöngő bika, Millió dolláros bébi, The Fighter - A harcos stb.). Mondjuk ez nem is csoda, hiszen bennük van minden, ami egy izgalmas, vérrel, könnyekkel és verejtékkel telített két órához kell. Egyszerre kapunk drámát, hiszen a győzelemre általában kevésbé esélyes főszereplő testi és lelki fejlődéséért szurkolhatunk, valamint ott van a jó öreg suspense is, a végső küzdelem idejére csúcsra járatott feszültségkeltés, melynek hatására karfa nem marad szorítás nélkül. A Mélyütés alkotói is épp ezeket a célokat tűzték ki maguk elé, ám vagy elfelejtették, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy mesélnivalójukat már betéve tudjuk, hiszen ezen nőttünk fel. A zabolátlan és sikeres harcos, aki szinte mindent elveszít, mégis meg kell találnia a megváltást, és talpra kell álnia lányáért és saját üdvösségéért. Ugye, hogy ismerős? Fuqua és forgatókönyvírója, Kurt Sutter (Kemény motorosok) végtelenül hálásak lehetnek színészeiknek, hiszen szinte kizárólag miattuk nem mehetünk el szó nélkül a Mélyütés mellett. Jake Gyllenhaal és Forest Whitaker azért fantasztikus színészek, mert sosem vesznek félvállról semmit. Mindegy, hogy épp egy díjakra esélyes remekműbe tenyereltek, egy átlagos szórakozásba, avagy egy fércműbe, ők mindig beleadnak apait-anyait. Billy Hope-ként a rendesen kigyúrt Gyllenhaal egyszerre erőszakos, tomboló, érzékeny és elveszett. Jó ember, csupán képtelen kordában tartani összetett érzelmeit, főként, miután felesége meghal, és egyedül marad kislányával, nyakig az adósságban. Mikor azonban csemetéjét is elveszik tőle, és úgy érzi, innen már nincs lejjebb, megrázza magát és végre megpróbál változtatni önmagán. Ebben lesz nagy segítségére Tick Wills, az egyedi metódusairól ismert edző, aki visszarántja Billyt a legjobbak közé. A film első fele megijesztheti a nézőt, hiszen komótosan mutatja be a főhős leépülését, aki szinte minden egyes jelenetben elveszít valami számára fontosat. Ám a lehangoló és nyomasztó képsorok csupán megágyaznak a második menethez, melyben a személyiségfejlődés kerül a középpontba és ahol újra felcsillan a remény (ráadásul bajnokunk neve is ez: hope). Szóval kissé felemásra sikeredett a legújabb bokszdráma, amelynek azonban megbocsátható, hogy nem kerülte ki a sablonokat, és amely a fináléra végül csak eléri, hogy leizzadjon a tenyerünk az izgalomtól.

Rendezte: Antoine Fuqua
Szereplők: Jake Gyllenhaal, Forest Whitaker, Rachel McAdams, Naomie Harris, Oona Laurence
Forgalmazó: Fórum Hungary Kft.


Hozzászólások