Alrovat - Nyelvünk tája

Médiabonyodalmak

Elárulom, nem az én fejemben, hanem valamilyen szerkesztőségi megbeszélésen született meg a gondolat, hogy lapunkban legalább egyszer legyen szó a médium, médiumok, média, médiák formák használatáról, ugyanis alkalmazásukban egyrészt nincs egység, másrészt némi bizonytalanság, zavar is megfigyelhető. Az ötletet, illetve a javaslatot, hogy írjak róluk, készséggel elfogadtam. Ennek eredménye ez a cikk.

Kórok és felfedezőik

Szókincsünk gazdagodásának számos módja közül - amilyen a szóképzés, szóösszetétel, betűszóalkotás, szóhasadás stb. - van egy, amelyet, bármily érdekes is, még a szakmabeliek is csak ilyen bonyolult módon tudnak, illetve szoktak megnevezni: tulajdonnév köznevesülése. Mai írásomban először általában erről szólok, majd ennek egy kis sajátos csoportját mutatom be, ez utóbbit egy kicsit részletesebben is.

Az egerek itatása és egyebek

A nyelv és a gondolkodás édestestvérek, ikertestvérek: egymás előfeltételei, kölcsönös segítői, kiegészítői. A nyelv emberré válásunk egyik feltétele, aminek jelentőségét a Biblia is kiemeli a Bábel tornyáról szóló történettel. Ám érdekes: bár a gondolkodó ember a nyelvnek köszönheti értelmes létét, a nyelv logikája számtalanszor eltér a filozófiai értelemben vett logikától. Vagyis van külön nyelvi logika is. Sőt, minden nyelvnek megvan a maga saját logikája. Erről szólok a következőkben néhány példa segítségével, illetve erejéig.

Több nap, mint kolbász

A címbeli régi közmondásnak, amelynek egy táji változata is van: Hosszabb a nap a kolbásznál, „jelentése” szólásszótáraink szerint ez a jó tanács: legyünk takarékosak, beosztók, ne csak a mának éljünk! Ezen nincs mit magyarázni, nem is teszem; ellenben van két olyan vetülete, amely, úgy érzem, nagyon is érdekli napjaink – és lapunk – olvasóit.

Szlengesedünk!

Mit csinálunk? – kapja vagy legalábbis kaphatja fel fejét jó néhány olvasónk a cím láttán. Ha valóban így van, nem csodálkozom, de mindeddig egyikünk sem talált ki ennél jobb, tehát mindenki vagy legalább sok ember által ismert szót annak a fogalomnak a megjelölésére, amelyre utalok vele. Ebben az esetben az a legcélszerűbb, ha megmaradunk ennél a szónál, s megpróbáljuk érzékeltetni, mit is jelent.

Hány ágra süt a nap?

Azoknak az olvasóinknak, akik általában figyelemmel kísérik az IPM Nyelvünk tája rovatát, talán már jelez is valamit ez a cím; számukra talán már kisejlik belőle, hogy itt ezúttal bizonyos szólásokkal kapcsolatos kérdésekről lesz szó. Akik erre gondolnak, helyes nyomon járnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy arra keressük a választ, pontosan hány ágra is süt a nap valójában.

Orcád verejtékével…

A címül írt veretes kifejezés a Teremtés könyvéből való. A szöveg egyik fordításában az Úr szól így Ádámhoz az első emberpár bűnbeesését elmesélő részben: „Orcád verejtékével eszed kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, amiből lettél.” (3/19.) Nekem azonban ezúttal csupán kiindulópontom ez a bibliai részlet. A következőkben az orca és az arc viszonyáról, majd az arc szónak és szinonimáinak szólásainkbeli jelenlétéről írok.

Akácos út…

„Farkast emlegetnek, s a kert alatt kullog” – hangzik a népies szólásforma, főleg olyankor, ha egy társaságban váratlanul megjelenik az a személy, akiről a jelenlevők éppen kiteregetnek, kikotyognak egyet s mást, vagy ha valamilyen közvetlen, fenyegető veszélyre akarnak bennünket figyelmeztetni. Hogy a Kalmár Tibor nevéhez kötődő, „Akácos út” kezdetű, közismert magyar nóta fölemlítése indokolttá teszi-e a fenti baljóslatú bölcsességet, mindjárt kiderül a cikkből.

Árelőnyök, árlejtések és egyéb ár-mánykodások

Itt a tavasz, a különféle akciók és leárazások legfőbb ideje, most érdemes leginkább annak is szentelni egy cikket, hogy a boltok, áruházak és áruházláncok szakemberei milyen módon, milyen szóválasztással próbálják felhívni magukra a vásárlók figyelmét, s magukhoz édesgetni, csalogatni őket. Tartsunk hát egy rövid szemlét!

Trágya és drazsé

Minden nyelv szókincsének fontos gyarapodási forrása a más nyelvekből való átvétel. A miénknek is az. Sátor vagy gyümölcs szavunk török eredetű, az ebéd és az udvar szláv, a mozsár és a selejt német, a citrom és a tigris latin, a zománc és a furmint francia, a tájfun és a víkend pedig angol. Vannak azonban olyan szavaink is, amelyeket – korántsem tudatosan – kétszer is átvettünk, igaz, más-más módon és formában. A következőkben ilyen kettős vagy még többszörös átvételekből kötöttem olvasóink számára egy kis csokrot.

Vigyázat, [r]omlásveszély!

Ilyenkor, télidőben gyakorta bukkanunk Omlásveszély feliratú táblákra, amelyek arra figyelmeztetnek minket, hogy a házak ereszéről vagy a tetőről jégdarabok, hótömbök lezuhanásával kell számolnunk. Én e cikkben egy betűvel megfejeltem az omlásveszély szót, mert olyan szavakat, szókapcsolatokat veszek képletesen górcső alá, amelyek hajlamosak valamilyen elhajlásra, félresiklásra.

Leiter Jakab és családja

Elismerem: csupán a cím hatásossága érdekében elkövetett kegyes csalás részemről a Leiter Jakab névforma használata a szótárainkban található lejterjakab helyett, de olvasóim bizonyára megbocsátják ezt nekem. Így legalább az is kötelességem lesz, hogy azok számára, akik még nem ismerik, megmagyarázzam e különös – s éppen 150 éve született – név eredetét, hátterét.

„Szép” szitkok

E cím láttán olvasóim egy része bizonyára arra gondol, hogy a szitok, vagyis a ’durva, mocskolódó, szidalmazó szó, kifejezés’ (a Magyar értelmező kéziszótár meghatározását idéztem) már eleve nem lehet szép, más része pedig arra, hogy a gyalázkodás, átkozódás, káromkodás mindenkinek joga, akár ilyen, akár olyan a szitkozódó formula. Részben mindkét tábornak igaza van, de én azért megírom ezt a cikket, hátha használok vele valamit.

Mit is jelent?

Mindnyájunkkal előfordul – én sem vagyok kivétel –, hogy eszünkbe ötlik valamilyen szó rémlik, hogy már találkoztunk vele, de akárhogy törjük is a fejünket, nem vagyunk képesek rájönni, hogy mit is jelent. Erre gondolva a következőkben néhány olyan szavunk jelentésére, mivoltára igyekszem fényt deríteni, amelyeknek magyarázatát az évek folyamán éppen tőlem kérte egy-egy olvasóm, hallgatóm vagy általában egy érdeklődő.

Megrendelve vagy megrendülve?

Az interneten bóklászva „Jgy zenei-irodalmi blogja: Politika gyerekeknek” megjelölés alatt egy Bodó Béla újságíróról, a Brumi című gyermekregény-sorozat szerzőjéről szóló írásban ezt olvasom: „Irodalmi és irodalombarát berkekben közismert az »őszinte megrendeléssel« története, amikor egy Sztálinról szóló cikkbe került – sajnos, értelmes – sajtóhiba miatt Bodót mint a lap felelős szerkesztőjét kegyetlenül meghurcolták.”

A fokozásrul

Lapunkban „A fokozás titkaiból” címmel csaknem két esztendeje már írtam egy cikket. A lap rendszeres olvasói talán még emlékeznek is rá. Hogy miért tűzöm most újra napirendre a témát, s miért formailag Széchenyi Lovakrul című munkájára hajazó címmel, az kiderül a továbbiakból.

A fekete párduc

Elöljáróban csupán annyit, hogy írásom címe ellenére nem arról a bizonyos, sárga alapon fekete foltos, macskaféle ragadozóról (Panthera pardus) lesz szó a következőkben, amelyre Afrikában, Ázsiában, továbbá még a világ nagy állatkertjeiben bukkanhatnak rá olvasóink, hanem valami egyébről; olyasmiről, amihez egy nyelvész is érthet.

Káptalan

Minden ember – még a nyelvész is! – nemegyszer bukkan olyan szavakra, amelyekről hirtelenében azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Lehet, hogy a káptalan szóra ez nem vonatkozik, mivel egy szólásunk révén igen sokunknak legalábbis ismerős a szó, de azért egy rövid kis cikkecskét, úgy gondolom, megér.

Nyelvművelő séták

Anyanyelvünk szakadatlanul változik, leginkább szókincsében. Új meg új szavak bukkannak fel, a már meglevőknek pedig gyakran változik a jelentésük. Ez természetes. Ám egyik-másik szavunk olykor hûtlenkedik, „félrelép”, azazhogy mi, a használók késztetjük félrelépésre. A következőkben erre mutatok be olvasóinknak két példát.

Regisztrál és kommunikál

Két szó. Két idegen, mégpedig latin eredetû, de már szinte mindenki által ismert szó, amelyet többen is próbáltak magyarítani, de sikertelenül. Olyannyira, hogy az utóbbi évtizedben mindkettőnek még egy-egy fontos új jelentése is kifejlődött.

Korábbi cikkeink