Alrovat - Amatőr tudomány

A Babington-összeesküvés

Minden idők legnagyobb kémmestere, Francis Walsingham embere, Thomas Phelippes, a 16. század egyik legjobb kódfejtője eredményesen fejtette meg az I. Erzsébet angol királynő életére törő katolikus összeesküvők rejtjeleit. Ez volt a világtörténelem egyik legnagyobb hatású fejtése. Ha nem történik meg, könnyen lehet, hogy Anglia később nem válik nagyhatalommá, a brit nemzetközösség és az anglikán egyházak szövetsége sem születik meg, és egészen másként alakul a történelem.

A szkütalé és a fésűs módszer

Évezredeken át királyok és királynők támaszkodtak birodalmaik irányításában a titkos hálózatokra. A rejtjelezők ott voltak a háttérben, lépten-nyomon szerepet játszottak a történelemben. Most olyan módszereket mutatok be, amelyekkel csintalan gyerekek akár az iskolapadban is játszhatnak, de valamikor csaták kimenetele, uralkodók sorsa, politikai cselszövések eredménye múlt rajtuk.

A titok macskában van

Sorozatunk előző részében a kriptográfia és a szteganográfia közötti különbségeket tárgyaltuk. A kriptográfiát és a szteganográfiát gyakran együttesen alkalmazzák, előbb rejtjelezik az üzenetet, majd hogy az illetéktelenek dolgát még nehezebbé tegyék, elfedik a kommunikáció puszta tényét is.

Árulkodó számok

A különféle statisztikákban és könyvelésekben szereplő számsorok meglepő mintázatokat mutatnak. Segítségükkel felderíthetők egyes csalások, kiderülhet, hogy az adatokat kozmetikázták.

Kísérletek plazmagömbbel

A mágikus plazmagömb közismert, partikon, szórakozóhelyeken régebben népszerű dekoráció volt. Látszólag egyszerű szerkezet, de a látványos fényeffektus igen összetett jelenségen alapul. Néhány érdekes kísérletet is el lehet végezni vele, amivel meglephetjük barátainkat.

Kecske az ajtó mögött

Képzeljük el, hogy Ön egy televíziós vetélkedőben szerepel, és a végén három ajtó közül kell választania. Az egyik mögött egy autó van, a másik kettő mögött egy-egy kecske. Ön az 1-es ajtót választja, de még nem nyithatja ki. A műsorvezető - aki tudja, melyik ajtó mögött mi van - kinyitja a 2-es ajtót, amelyik mögött kecske van. Ezután Önhöz fordul: „Nem akarja esetleg mégis az 3-ast választani?" Vajon mikor jár jobban, ha kitart az eredeti választása, az 1-es mellett, vagy ha változtat?

Lámparadoxon

A napokban kezembe került két villanykörte, amiről eszembe jutott egy kísérlet. A rovatban többször foglalkoztunk már paradoxonokkal. A nehéz filozófiai és matematikai paradoxonok világában üdítően hatnak az egyszerűbb klasszikus fizikai paradoxonok. Ez is ilyen.

Szól a rádió

A kommunikáció és a műsorszórás minden területére bevonul a digitális technika. A kristálydetektor és a Morse-jelek már történelem, a lakihegyi szivar – bár 2006-ban újra üzembe helyezték – ma már ipari műemlék, és eljön az idő, amikor a solti nagyadó is az lesz. Idézzük fel az 1900-as évek elejének rádiózását, amíg még szól a Kossuth középhullámon!

Készítsünk mikroásvány-gyűjteményt!

A börzéken szép és drága ásványokat lehet kapni, s van, aki komolyan hisz a kövek gyógyító erejében, míg a józanabbak csupán szépségük miatt gyűjtik őket. A legértékesebb a saját magunk által gyűjtött ásvány, csakhogy a kövek sok helyet foglalnak, és nehezek. Kivétel a mikroásvány-gyűjtemény, amely elférhet egy fiókban.

Ki a kopasz, avagy az igazság fokozatai

A filozófusok sokat foglalkoztak azzal, hogy bizonyos állításokról nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy igazak-e vagy hamisak. Lehet, hogy volt, akinek szálanként hullott ki a haja a sok töprengés közben, és végül belekopaszodott abba, hogy nem tudta megmondani, mikortól lett kopasz. A matematikusoknak és mérnököknek van praktikus megoldásuk ezekre a problémákra.

Madárház bekamerázva

Erdeinkben és kertjeinkben egyre ritkábbak az odvas öreg fák, egyre kevesebb fészkelőhely akad az odúlakó madarak számára. Mesterséges odúkkal pótolhatjuk a harkályok vágta természetes üregeket, és egy mobiltelefonnal megfigyelhetjük a fiókanevelés folyamatát is.

Szilveszteri fogadalom

Érdemes-e szilveszterkor fogadkozni? Azok szerint nem, akik a világ eleve elrendeltségében hisznek. De mit mond erre a kvantumfizika? Hatással vagyunk-e a világ folyására, vagy sem? Egyszerű kísérlettel megmutatjuk, hogy igen, és ez a hatás talán sokkal jelentősebb, mint gondolnánk!

Szülinapi paradoxon

Egy társaságban arról beszélgetnek, hogy kinek mikor van a születésnapja. A jelenlévők létszámától függ, hogy mekkora az esélye annak, hogy legalább két embernek azonos napra essen. A társaság tagjai rendszerint alábecsülik ennek esélyét.

Paradoxonok - Bomba a repülőn

2001. szeptember 11-e óta igen szigorúak az ellenőrzések a reptereken, így nagyon kicsi valószínűséggel, de előfordulhat bomba a repülőn. Még kisebb azonban az esély arra, hogy két bomba legyen egy gépen. Ezek szerint, ha az ember visz magával egy bombát, akkor nagyon valószínűtlen, hogy legyen egy másik bomba is, ami felrobban. Vagy mégsem?

Paradoxonok - Efron kockái

Sorozatunkban Zénón teknőce megmutatta a tér és a végtelen fogalmával kapcsolatos gondokat, Escher képei a világról alkotott képünk viszonylagosságát. Az ilyen dolgok könnyen vezetnek nehezen megoldható, ellentmondásos problémákhoz. De mindez semmi a valószínűségelmélet furcsaságaihoz képest, amelyek között úgy teremnek a paradoxonok, mint a dudva.

Paradoxonok - Ellentmondásos illúziók

A matematikai-logikai paradoxonok általában súlyos elméleti kérdéseket feszegetnek, amelyek hátterében olykor gondolkodásunk vagy ismereteink hiányosságai húzódnak. A vizuális paradoxonok az ellentmondásos elmekonstrukciók könnyedebb fajtái közé tartoznak, érzékelésünk viszonylagosságára, a szürreális illúzió és a tényként tapasztalt valóság közötti keskeny és bizonytalan határra világítanak rá.

Akhilleusz és a teknőc

A paradoxonok olyan állítások, amelyek látszólag önellentmondásosak, vagy a józan észnek ellentmondó dolgok következnek belőlük. De mire jók ezek? Leginkább szórakoztató agytornáztatásra. Új sorozatunkban különféle természettudományos paradoxonokat boncolgatunk, elsőként mindjárt az eleai Zénón apóriái közül egyet, amit talán máig sem sikerült megoldani.

Tetten érjük a káoszt!

A káoszelméletről már mindenki hallott valamit, ha máshonnan nem, a Jurassic Park címû film matematikus főhősétől, dr. Ian Malcolmtól. A különös attraktorokról és más effélékről tett sejtelmes kijelentései olykor a dinoszauruszprojekt veszélyeire figyelmeztetnek, de leginkább mintha flörtölgetésre szolgálnának. Kétségtelen tehát, hogy a káoszelméletnek van bizonyos gyakorlati haszna, de talán ennél messzebb is mehetünk.

Kövessük egymást!

2000. május 2-án az USA beszüntette a GPS rendszer szándékos zavarását, és a helymeghatározás hibája az addigi 100-150 m-ről néhány méterre javult. Addig csak a katonai készülékek tudtak ekkora pontosságot, ám ekkor kezdetét vette a civil felhasználás robbanásszerû terjedése. Mégis vannak, akik gyanakodva néznek az új megoldásokra, attól félve, hogy ezekkel idegenek a tudtukon kívül követhetik őket.

A rejtélyes Mpemba-effektus

Mondják, ha forró vizet töltünk a jégkockakészítőbe, az előbb fagy meg, mint a hideg. Vajon van ebben valami igazság, vagy csupán városi legenda? Úgy tartják, a kérdéssel már Arisztotelész is foglalkozott, de máig nincs tudományos magyarázat a jelenségre.

Korábbi cikkeink